Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
702 UGRAI JÁNOS néma, mikor azt látja, hogy annak kapuiban egy egész keresztyén nemzet öldöstetik rakásra, és vérével itatja azt a híres földet, amely Európát tudóssá és pallérozottá tette; azt a földet, a tudományok és vallás ezen bölcsőjét, ahol ezen vallásnak szolgái megtartottak az evangyeliom tisztaságát és szelídségét. Róma nem forral többé keresztes hadakat a musulmánok ellen, csak a protestánsok ellen lázasztja fel azokat. Az ő hallgatásának titkát Görög Ország eltöröltetésére nézve nemigen nehéz kitalálni. A görög patriarchák sohase meg nem bocsátanak, és éppen nem kellene rajta csudálkozni, ha ezen vétek miatt kedvesebb volna őelőtte Constantinpoly, mint Athene. Rómának más és nagyobb gondja van, mint Görög Országnak java és megmaradása. A philosophyának végképpen való kiirtásában foglalatoskodik, a Vatican egy véghetetlen öszveesküvésnek a focusa, amily Napnyugotnak minden statusait általölel; az ő titkos seregeinek fejei a királyok udvaraiban vágynák, Rómának spiritusa bemegy a királyok tanácsába, s elhat a congressusba. Európának minden tartományában egy oly hűséges clerust igazgat ő a legnagyobb csendességben, amelyet egyesít, amely egy akaratnak engedelmeskedik, s egy cél felé törekszik. A királyok, a fejedelmek egykor Rómának láncai között serkennek fel álmokból, ha a nemzeteknek philosophyai egyesülése, amelytől a fejedelmek annyira rettegnek, ezen egyéberánt szintoly félelmes járomtól őket megszabadítaná. Az egész Napkelet semmit sem tartozik Rómára, minden fegyvertárjai Napnyugoton vágynák; Francia Ország az a fő hely, ahonnan ő mind támadólag, mind védelmezőleg dolgozik, látható és láthatatlan seregei vágynák ott neki, ott vágynák az ő legjobb követei, généralisai, írói, praedikatorai, magáévá tette ő ott a közönséges nevelést és tanítást, kezében tartja a fejedelmek szívét, ő ad a ministereknek parancsolatokat. Mint a régi Róma, úgy az új Róma is uralkodik a gallusokon,177 ezen győzedelem között mit gondol ő a görögök ínségével? A keresztyén Görög Ország vérben úsz, de ez a Görög Ország schitzmaticus,17 8 Róma azt nem esméri, Görög Ország független, Róma pedig csak alattvalókat akar, ami neki nem engedelmeskedik, a[z] mind pártütő. A musulmánok fegyvere nem egyéb, mint az a megemésztő fegyver, mely a próféták által előre megjövendeltetett. De akármik legyenek Rómának titkai és a görögök ellenségének projectumai, a Napkeleti Birodalom végtére is öszveomlik. Ama híres aeqvilibrium,17 9 melyet XIV Lajos hozott be Európa mérőserpenyőjébe, elvesztette minden fontosságát, a régi politikának ezen chimerája,18 0 ez az aeqvilibrium systhemája elenyészett.18 1 Ezen systhemának, amely annyi vérbe került Európának csak azért, hogy az erők egyformaságának valamely pontját lehessen megállapítani. Ami pedig szintoly lehetetlen, mint az Archimedes pontjának feltalálása, ezen systhemának, mondom, mint amely egyedül a sokaság calculusán,182 a helyheztetésnek kiterjedésén és relatióin épült, szükségesképpen öszve kellett omlani egy olyan században, amely-177 Franciákon. 178 Szakadár (schismaticus). 179 Egyensúly. 180 Rémképe. 181 Az spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) jutott először érvényre az európai egyensúly elve. 182 Létszámán.
