Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 699 dicséret, mellyel a királyokat illetni kellene. A mostan élő fejedelmek közt senki sem több virtusokkal, mint az a király, aki most a belga nemzeten uralkodik, senki sem hajlandóbb betölteni a királyság minden kötelességeit, egy király, sőt egy ember sem viseltetik oly forró szeretettel az igazság eránt és nagyobb tisztelettel a törvények eránt, mint ez. Az ilyen uralkodók alatt nem tenyészik a republicanus spiritus az országban. Azonban ezen király,16 0 aki annyira érdemes arra, hogy a[z] legyen, nem teszi a maga nemzetének boldogságát, eltikkad az ő népe az adók terhe alatt, az ország kereskedését semmivé tette Anglia, a magáét fundálván ott meg, az ő administratiójának systhemája hibás. Nem éppen orvosolhatatlan és határ nélkül való rosszak ugyan ezek, de csakugyan elegendők arra, hogy az egész nemzet szívét ellankasszák. Nem elég csak szabadnak lenni, ezt az egy boldogságot nem többeknek tökéletes feláldoztatásával kell megvásárolni, nem elég csak szabadon lélegzeni, nem kell a levegőt megfontolni és drága áron eladni. Egy fejedelemnek sem kell azt elfelejteni, hogyha kevés veszedelem forog is abban, ha a polgároknak némely classisai sértetnek, annyival veszedelmesebb az egész massának16 1 terheltetése, hogy a terhes adók mindenkor egyenes vagy mellesleg való okai a revolutióknak, és hogyha nem éppen azok miatt származik is, de azoknak praetextusul16 2 szolgálnak. Méltó volna a belgák bölcs királyához, hogy[ha] nem hagyna a maga successoraira azt a szerencsét és dicsőséget, hogy ezen ország sebeit azok gyógyítsák meg, hanem maga szüntetné meg a panaszoknak azon szomorú öszvehangzását, mely egy ily virtuosus fejedelem nyugodalmát kétségkívül gyakran megzavarja. Ha egykor semmi híja nem lesz is ezen ország boldogságának, de mindig fenn marad valami, amit óhajtani kell az ő méltóságára nézve. Igen gyenge lévén az őtet környülvevő nagy hatalmasságok között, elébb-utóbb kénytelen lesz engedni azok befolyásának. A népeknek nincs az a bölcsességek, hogy a magok állapotját az öszvehasonlítás útján ítélnék meg: ha ez így volna, melyik nemzet nem tartaná magát boldognak, ha szemeit Spanyol Országra és a vérben fördő Görög Országra fordítja? Micsoda szomorú hangok emelkednek fel ezen elpusztult tartományok felett! Az Indusok meg vannak bosszulva! De a mi időnkben mit vétett Spanyol Ország, amivel magára vonta a királyok haragját, azon nyomorúságokat, melyekkel azt azok elborították? A maga királya színt valló hívségének, s a maga feláldozásának jutalmául vissza kívánta ő a maga hajdani jussait, melyeket V Károly és a kegyetlen II. Fülep163 lábaik alá tapodtak. íme ez volt az ő vétke! Ily nagy vétek ez, vissza merni kérni az elragadott jussokat, s bátorkodni emlékeztetni a fejedelmet önnön ígéretére. Az új francia ligistáknak164 köszönheti Spanyol Ország minden szerencsétlenségét. 160 д Németalföldi Királyság uralkodója az alkotmányos reformoktól ódzkodó I. Vilmos (1815-1810) volt. 161 Tömegnek. 162 Ürügyül. 163 jj Fülöp spanyol király, 1556-1598. V Károly utódjaként a spanyol abszolutizmus kiteljesítője. 164 Szövetségeseknek.
