Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
A MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA... 69 A gépállomások telephelyének kijelölésénél, bővítésénél, áthelyezésénél Csáki szalmájaként kezelték a legjobb minőségű termőföldeket is.13 6 A géppark elhelyezésére feleslegesen nagy területet vettek igénybe, illetve 20-30 holdak kisajátításával teremtették meg a későbbi bővítés lehetőségét. Mivel azonban erre sokszor egyáltalán nem, vagy csak évek múlva került sor, ezek a területek sokáig értelmetlenül parlagon maradtak.13 7 A bölcskei gépállomás 32 holdas területét 1951-1953 között vették igénybe kb. 40 dolgozó paraszttól. A volt tulajdonosok kisajátított földjük helyett csereföldet nem kaptak, őket egyéb módon sem kártalanították, sőt az adót és a beszolgáltatási kötelezettséget az igénybe vett földek után továbbra is az eredeti tulajdonosoknak kellett teljesíteniük. 1954 tavaszáig a gépállomás a 32 holdból mindössze 8 holdon építkezett, a többi évek óta kihasználatlanul állt. A parasztok többször kérték a községi és megyei tanácsot a földkérdés rendezésére, ez azonban nem történt meg ezért 1954. április 6-án reggel mintegy 20 fő kapákkal és kaszákkal felszerelkezve megjelent a gépállomás irodája előtt, hogy maguk intézzék el a dolgot. A látszat ellenére szándékuk békés volt, ti. kijelentették, hogy „amennyiben a gépállomásnak építkezés céljából szüksége lesz a területre, úgy ők azt átengedik. Azonban amíg kihasználatlanul hever, ők akarják megművelni."13 8 Amikor Fóton 1952-ben a gépállomás terjeszkedni kezdett, a gépállomás emberei 7 helyi lakos ingatlanjain megjelent „és minden előzetes kisajátítási eljárás nélkül" kertjeiket elfoglalták, azokat beépítették. Egy lakót családostul a lakásából is kitettek. Az érintettek 1954 szeptemberéig nem kaptak semmiféle kártalanítást. Ekkor fordultak a fóti tanácshoz, ahol a felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint még mindig igen türelmesek voltak. Úgy nyilatkoztak, hogy „az állam érdekeivel, a gépállomás létesítésével, annak előnyös helyen való felállításával szembe helyezkedni nem akarunk, ingatlanainkat szívesen a célra átengedjük, megyünk más helyre lakni", csupán „teljes, egyenértékű kártalanítást" kérnek."13 9 Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amikor a kisajátított területért cserébe rosszabb minőségű, más művelési ágú csereingatlant kaptak a parasztok.14 0 136 A beledi gépállomást 1954-ig egy kastélyban helyezték el, amibe az iskola költözött. A gépállomás új telephelyét először 18 hold 27 aranykoronás földön jelölték ki. A „mind egyéni, mind népgazdasági szempontból felettébb sérelmes" döntés ellen az érintettek a Nagy Imre kormány idején már eredményesen tiltakoztak. (MOL XIX-K-l-x 163. doboz. 13 paraszt 1954. április 30-i levele a földmüvelésügyi miniszternek.) 137 Néhány gépállomáson művelni kezdték a kihasználatlanul heverő földterületeket. Főigazgatói utasításra a gépállomások 1960 őszén nem hasznosított üzemi területeiket művelésére átadták az állami gazdaságoknak és tsz-eknek. A termőföldek védelméről szóló 1961. évi VI. sz. törvény alapján a gépállomásoknak legkésőbb 1965 végéig felül kellett vizsgálniuk a földek rendeltetésszerű használatát, a felesleges területet vissza kellett adniuk a termelésnek. (MOL XIX-K-l-x 339. doboz. FM GÉFŐIG 1960. szeptember 20-i levele a GI-nek, illetve uo. 359. doboz. GÉFŐIG 1962. december 6-i körlevele). lli8 A megyei tanács és a megyei pártbizottság vezetői az új kormányprogram után egyezkedésre kényszerültek. A kisajátított terület fejében csereingatlan-juttatásban, illetve az elmaradt termésért 50-60 ezer Ft kártalanításban egyeztek meg a volt tulajdonosokkal. (MOL XIX-K-l-ai 13. doboz. Feljegyzés, 1954. április 9.) 139 XIX-K-l-x 164. doboz. A fóti tanácson 1954. szeptember 6-án 7 fóti lakos panasza ügyében felvett jegyzőkönyv 140 Jákli Józseftől a bölcskei gépállomás 1949-ben 1051 négyszögöl gyümölcsöst vett igénybe, amiért csak 1954-ben kapott kártalanítást. Kárpótlási igényét 1964-ben azzal az indokkal utasítót-
