Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
656 SOMOGYI ÉVA A „magyarság" olyan dolog, ami időnként kimondottan hasznos lehet a diplomata számára. Eperjessy Albert is Andrássy külügyminisztersége kezdetén a nagyszebeni jogakadémia elvégzése után a király személye körüli minisztériumból kerül a külügybe, erdélyi középnemesi családból. Berlini szolgálata idején (1878-1882) feleségül veszi egy már elhunyt porosz királyi altábornagy leányát, akin keresztül nagyon jó kapcsolatba kerül az előkelő porosz társasággal, s ezt természetszerűleg akkor is igyekszik ápolni, amikor hivatali kötelesség más országba szólítja. Ugyanakkor mindig hangsúlyozza magyar voltát, fecsegő leveleiben „magyar diplomatának" nevezi magát. Fiát, Árpádot, akit diplomatának nevel, Magyarországon taníttatja.260 A 20. század elején lisszaboni követ, amikor egy nagyon jellemző incidens esik meg vele. Ahogyan feladata, jelentést tesz egy beszélgetéséről, amit német kollégájával, Tattenbach lisszaboni követtel folytatott a német császár küszöbönálló bécsi látogatásáról. Az írás Bécsben megütközést kelt: E-perjessy túlbecsüli a császári látogatás súlyát. A lisszaboni követ mentegetőzni kényszerül: Újraolvasva a jelentésemet én is úgy látom — írja felettesének, Mérey minisztériumi osztályfőnöknek kissé megszeppenve —, hogy az írás nagyon melegen várja az uralkodó látogatásának sikerét. De hát közvetlenül a Tattenbacchal folytatott beszélgetésem után fogalmaztam, azt adtam vissza, amit neki mondtam és egy ilyen beszélgetésnél az ember mindig melegebben szól, mint ahogyan érez. Ennyi történt és nem több. „Hiszen én mint magyar nem érzek különösebb vonzalmat a német dolgok (Wesen) és a német politika iránt, és a németség iránti szimpátiám sem szándékaimban, sem cselekedeteimben nem haladja meg azt a mértéket, amire a két császári udvar közeli barátsága amúgy is kötelez. Intim kapcsolatom a követtel régi barátságon épül, nem áll fenn közöttünk tudott vagy öntudatlan alárendeltségi viszony" (Gefolgschaft).261 Azaz ő, mint magyar nem gyanúsítható túlzott német szimpátiával. Magyar voltára nem nemzeti identitásában amúgy is bizonytalan magyar kollégája előtt hivatkozik. Minthogy bizonyos benne, Mérey intése Gohichowski iniciatívájából született, kéri, mutassa meg levelét a miniszternek, azt az írást tehát, amelyben jó osztrák voltát, császárhűségét bizonyítandó, végső érvként és evidenciaként magyar voltára hivatkozik. Andrássy szerzeményei közül a legnagyobb karriert nyilván Burián István futotta be. Burián Pozsony megyei jószerével ismeretlen nemesi családban született. 1872-ben végezte el a Keleti Akadémiát. Pályája a szabályoknak megfelelően indult: Alexandriában, Bukarestben Szófiában, Moszkvában töltött be konzuli állásokat.26 2 Ez más világ volt, mint az arisztokrata ifjoncoknak fenntartott nyugati fővárosok, ahol a Burián korú fiatalemberek élvezve az életet, az előkelő társaságot, valójában semmit sem csináltak.26 3 Burián dolgozott, tanult és nagyon igyekezett. Egyik főnöke némi aggodalommal és ellenszenvvel írta a huszonéves kezdő konzuli tisztviselőről: „Hajó kezekbe kerül, olyan ember vezetése alá, aki képes-260 Levelei Méryhez: HHStA., Nachlaß Mérey, Karton 10. Vb. Przibram, Erinnerungen eines eilten Österreichers II. 59. 261 Eperjessy Méreyhez [datálatlan, 1905] HHStA., Nachlaß Mérey, Karton 10. 262 Kitűnő jellemzését adja Ress Imre, Magyarok a közös pénzügyminisztériumban. In: Fazekas István, Újvári Gábor (szerk.) Császár és király 1526-1918 (Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében, Bécs 2001) 92-94. Személyi anyaga HHStA., AR. Fach 4. Karti- 44. 263 Csáky, Vom Geachteten zum Geächteten, 91; Musulin, Das Haus am Ballplatz, 27.
