Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
654 SOMOGYI ÉVA kell a magyar mellett dönt. Nem valószínű, hogy a dekoratív magyar ruha vezette elhatározásában, bár az gyengéje volt, díszmagyarban nyújtotta át a cárnak megbízólevelét. Inkább magyar birtokai és magyar arisztokrata kapcsolata lehetett mértékadó. Külügyminiszteri kinevezésekor 1912-ben meglepetéssel hallotta, hogy a császár magyarnak tekinti őt. Kettős állampolgársággal rendelkezett, de a császárnak azt mondta, nem „teljes értékű magyar", osztrák nevelést kapott, rosszul beszél magyarul.24 6 Nemzeti előítélet viszont nem élt benne. Amikor császára a „paritás" követelménye okán úgy kívánta, készséggel elismerte magyar voltát. Am még külügyminisztersége előtt külföldi utazása során megesett vele, hogy nemzetisége felől érdeklődtek, amit kissé furcsállt, s talán nem is értette, mit akarnak tőle, s „arisztokratának" mondotta magát, valószínűleg ez volt tényleges identitása.247 Bármennyire tetszetős is Berchtold esete, mégis inkább kivételnek tekinthetjük. A magyar diplomaták többsége sok szálon és erősebben kötődött a magyarsághoz, mint ez a jó szándékú, de feladatára aligha alkalmas miniszter. Arra a kérdésre persze, hogy mennyire voltak magyarok a magyar vezető diplomaták egyértelmű és exakt válasz aligha adható. Inkább azt érdemes vizsgálni, hogy melyik időszakban milyen tényezők befolyásolták nemzeti tudatuk, vagy nemzeti indifferenciájuk alakulását. Azokról van szó, (34 személyről), akik már a dualizmus idején kezdték pályájukat. Andrássy a közös minisztériumok utánpótlása vonatkozásában nagyon tudatos politikát folytatott. Sohasem titkolta sem az uralkodó előtt, sem a közös kormány különböző fórumain, hogy a magyarok csak akkor fognak megbékülni a közösügyes szisztémával, ha egy új bürokrata vezető réteget sikerül kialakítani; tehetséges fiatal magyarokat meg kell nyerni a közös szolgálatra. A „magyar" közönséges magyar nemest jelentett, szemben a külügyminisztérium korábbi arisztokrata dominanciájával Ha már most a konkrétumot vizsgáljuk: a későbbi (nagy)követek közül kilencen kerültek Andrássy idején a minisztériumba. Közülük öten középnemesi családok fiai.24 8 Valamennyien 1850 táján születtek, húszas éveikben tették le a konzuli, vagy a diplomata vizsgát és valamennyien az 1890-es évek közepén jutottak a csúcsra. Magyarok voltak a Ballhausplatzon és a külföldi szolgálatban is azok maradtak. E társaság legidősebb tagját Okolicsányi Sándort 1871 decemberében viszi Andrássy a magyar miniszterelnökségről a Ballhausplatzra, mégpedig megvallottan nem konkrét feladat ellátására, hanem mert növelni akaija a magyarok számát a közös minisztériumban.24 9 246 Uo. 240-248. 247 Károlyi Mihály, Egy egész világ ellen (Budapest 19772 ) 19. 248 Ambró Béla, Burián István, Eperjessy Albert, Mezey Sándor, Okolicsányi Sándor és csak hárman tartoznak a történelmi arisztokráciához (Zichy Ferenc, Zichy Tivadar grófok és Pallavicini János őrgróf) tehát 30%, szemben a korszakban általában 50% feletti arisztokrata (született arisztokrata) aránnyal. A kilencedik diplomata Hammerstein Arnold báró egy német ezredes és egy magyar bárónő fia. 249 Au. Vortrag von Andrássy 1871. december 14. Okolicsányi és Péchy kinevezését kéri. HHStA., AR. Fach 4, Karton. 238: Péchy majd fiatalon, 38 éves korában tüdőgyulladásban meghal. A korán a Ballhausplatzra került fiatal magyarok közé tartozik Dóczy L~jo3, Yivrik Gábor, Gömöry Antal - ők nem kerültek külszolgálatba, mindvégig a minisztériumban maradtak.
