Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
644 SOMOGYI ÉVA tek. Nagyapja, apja is megkapta mindazt, amit hűséges alattvalóinak a Habsburg-Lotharingiai ház meg szokott adni: mindkettő valóságos belső titkos tanácsos lett és kamarás, apja ezen felül pedig az aranygyapjas rend lovagja."196 Amikor évekkel Rudolf halála után, fia Sándor császári és királyi kamarási méltóságért folyamodott, méltán idézte fel, hogy családjának tagjai a dinasztiának mindenkor hűséges alattvalói, az uralkodóháznak kegyeltjei voltak.19 7 Károlyi Alajos nem kevésbé az arisztokrata diplomaták csoportjába tartozott. Apja kancelláriai tisztviselő, majd Nyitra megyei főispán, anyja Kaunitz-Rietberg Ferdinandine hercegnő. Alajos 1859-ben, 34 esztendős korában követ a porosz udvarnál. 1866-ban, amikor a Monarchia megszakítja diplomáciai kapcsolatot Poroszországgal, elhagyja állomáshelyét. Rendelkezési állományba kerül, majd 1871-ben nagykövetként tér vissza Berlinbe. Nyilvánvaló, hogy számára a Monarchia belső átalakítása nem sokat jelentett. 1868-ban is császári kormányról beszélt, magát császári követnek tekintette 198 . Ekkortájt zajlott a magyar delegációban a nagy vita a „közös", meg a „birodalmi" kormány és hivatalok fogalmáról, a „császári" megengedhetetlen voltáról,19 9 mindez Károlyit nyilván kevéssé érdekelte. Ferenc József 1879-ben őt szemeli ki Andrássy utódjául, de a parlamenti és a magyar politikában való járatlansága okán visszautasítja azt. 1888-ban 43 évi szolgálat után vonul nyugdíjba, a legmagasabb kitüntetéssel, Szent István renddel jutalmazza a császár. Őszinte meghatottsággal mond köszönetet, hogy szolgálhatta „őfelségét és a Monarchiát"20 0 - szó sincs hazáról, nemzetről, csak a császárról meg a közös birodalomról. A nem túl népes abszolút schwarzgelb magyarok táborába tartozott — írja róla előkelő beosztottja —, aki gyors előmenetelre számíthatott akkor is, ha csak közepes, vagy gyenge képességekkel rendelkezett. Károlyi Alajos pedig valószínűleg művelt ember és mindenképpen nagy tapasztalattal rendelkező diplomata volt, nemcsak tekintélyt parancsoló nagyúr. És minden császárhűsége, schwarzgelb volta ellenére magyar. Pesten épített palotát, Erdődy lányt vett nőül, egy osztrák anyától Bécsben született grófnőt. Élete nagy részét külföldön töltötte, de mindenkor fenntartotta kulturális kapcsolatát Magyarországgal. Széchenyi Imre Apponyihoz hasonlóan apja mellett kezdte a diplomata pályát. Lajos gróf Római követ lévén Metternich 1845-ben követségi attasénak nevezte ki Rómába. A magyar szabadságharc nem érinti Széchenyi karrierjét, 1860-ban már követ Nápolyban. Amikor azonban 1860 őszén a Szicíliai Kettős Királyság fővárosa Garibaldi vörös-ingesei kezébe kerül, ő is kénytelen elhagyni állomáshelyét, s a nápolyi udvar bukásával rendelkezési állományba kerül. 1864 augusztusától részint Pesten, részint birtokain él. Ekkortól elég sajátos karriert fut be. Lemond disponsibilitási illetményéről és őfelsége kormánya in-196 Apponyi Rudolf kitűnő értő pályarajzát Frank Tibor írta meg, Apponyi Rudolf londoni követsége (1856-1871), 185-186. 197 Apponyi Sándor gróf folyamodványa 1883. május 2. HHStA., AR. Fach 4, Karton 11. 198 Károlyi Alajos Beust külügyminiszternek 1868. január 1. HHStA., AR. Fach 4, Karton 158. 199 Gemeinsamer Ministerrat 1868. január 30. RMCZ 9; 1868. január 31. RMRZ. 10. In: Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch-ungarischen Monarchie 1867-1870. Bearbeietet von Éva Somogyi (=Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreich-ungarischen Monarchie 1867-1918. 1/1. Budapest 1999) 54-62. 200 Károlyi Alajos Kálnoky külügyminiszternek 1888. július 4. HHStA., AR. Fach 4, Karton 158.
