Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
638 SOMOGYI ÉVA jelölteknek. A kérdések egyetemét (was darum und daran ist) nem értik meg. Látszik, hogy készültek, de nem fogtak agyukba olyat, amit hallottak, láttak. Ezért mielőbb behozandök a kurzusok.171 Jettel után én jövök. Ma könnyű dolgokat kérdek. A magyar a leggyöngébb, bizonyára doktorátust tett, tehát elfeledte. Osztrák kollégám kissé teoretizál, nehéz felelni neki. Jó két órát tart a kínzás, én éhes vagyok, s várom a végét." Nem meglepő, hogy később a diplomaták levelezésében emlékirataiban oly gyakran találni utalást diplomatavizsgájukra, fiatalkoruk e nyilvánvalóan legnagyobb megpróbáltatására. Az idősebb miniszteri tisztviselők pedig pályájuk elismerésének tekintik, ha tagjai lehetnek a vizsgabizottságnak, egy kicsit maguk is vizsgát tesznek egymás előtt. A konzuli vizsgát a Konzuli Akadémia növendékei tették le. Az Akadémia speciális intézmény volt. A 18. században jött létre, abban az időben, amikor a Monarchiának jelentős gazdasági kapcsolatai lettek a Török Birodalommal, kifejezetten keleti nyelvek tanítására. A 19. század végén megváltozik a funkciója, megnövekszik a gazdasági és kereskedelmi ismeretek súlya, általában gyakorlatibbá és szakosodottabbá válik az oktatás. Ekkor veszi fel az intézmény a Konzuli Akadémia nevet.17 2 Az 1880-as években a tárgyak két nagy egységre oszlanak. A filológiai tárgyakra, (tehát a különböző nyelvek), valamint a jog- és államtudományi ismeretekre. Rendkívül sok nyelvet tanítottak, nemcsak franciát, a diplomácia és a nemzetközi szerződések, olaszt, a levantei kereskedelem, törököt, a nagy muzulmán birodalom nyelvét, hanem arabot és perzsát is. 1867 után kötelező a magyar (a paritás követelménye, hogy minden konzulátushoz lehessen magyarul fordulni). 1883-ban a fakultatív nyelvek közé felveszik a szerbhorvátot, az oroszt, az angolt és az újgörögöt. A jog- és államtudományhoz nemcsak a mai értelemben vett jogi tárgyak tartoztak, (tehát pl. osztrák és magyar büntetőjog) hanem közgazdasági, pénzügyi és statisztikai ismeretek is. A Konzuli Akadémia nemzetközileg elismert jó szakmai felkészültséget biztosított. A képzettséget tanúsító oklevél lett — legalábbis elvileg — a hivatalképesség feltétele, ami kétségkívül a külügyminisztérium polgárosodásának fontos állomása. Aligha meglepő azonban, hogy a vizsgálatunkban szereplő diplomaták első generációjából senki sem rendelkezett a végzettséget bizonyító papírokkal.17 3 Aki 1867 előtt lépett szolgálatba, attól azt nyilván senki sem kívánta. Apponyi Rudolf a későbbi londoni, majd párizsi nagykövet atyja Apponyi Antal(1782-1852) mellett a párizsi nagykövetségen sajátította el a szakmát,17 4 Széchenyi Imre Rómában 171 A diplomtavizsgára felkészítő szervezett minisztériumi tanfolyamról van szó. 172 Goluchowski felterjesztése 1898. június 30. HHStA., Kabinettskanzlei [Kab. Kanzlei], KZ. 2624/1898; Gemeinsamer Ministerrat 1898 március 21. In: Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch-ungarischen Monarchie 1896-1907. Bearbeitet von Éva Somogyi (=Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreich-ungarischen Monarchie 1867-1918. V Budapest 1991) 107-111. Ez a program lényegében az oktatás három önálló területét állapítja meg: a gazdasági-kereskedelmi, a jogi ismereteket, valamint az idegen nyelvek tanítását. Szakosodik az oktatás területek szerint is, egy külön osztályt hoznak létre a keleti kereskedelem oktatására és egyet a többi országok számára. Pfusterschmid-Hartenstein, Von der Orientalischen Akademie zur k.u.k. Konsularakademie, 160-167 173 ld. 69. jegyzetet. 174 Frank Tibor, Apponyi Rudolf londoni követsége (1856-1871). I"' Ac Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1974-75. 481-483.
