Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
624 SOMOGYI ÉVA miképpen nem érvényes olyan arisztokrata dominancia, mint más európai posztokon. Más szóval, a balkáni diplomácia felértékelődése megkövetelte és természetesessé tette a diplomáciai kar bizonyos „dezarisztokratizálódását", ha a „polgárosodás" fogalmával nagyon óvatosan kell is bánnunk. A diplomaták társadalmi háttere Az eddigiekben azokat a lényegében politikai döntéseket igyekeztünk bemutatni, amelyek hatottak a diplomácia kar alakulására: a diplomáciai szolgálat szabályos hivatallá alakítását, a ballhausplatzi és a diplomáciai szolgálat merev elkülönítésének felszámolását, valamint a Monarchia külpolitikai érdeklődésének átalakulását. A következőkben azt igyekszünk megragadni, hogy e tényezők, valamint a bécsi magas bürokrácia hagyományai milyen mértékben éreztették hatásukat a diplomáciai kar társadalmi jellegének alakulásában. Ez első megközelítésben részletes elemzésünk arra a harminckilenc személyre terjedt ki, akik a dualizmus időszakában követi, vagy nagyköveti rangra jutottak A téma ilyen leszűkítését több praktikus tényező indokolta. Túl azon, hogy az elemzésnek (egy folyamatban lévő munkáról van szó) valahol határt kellett szabni, igyekeztünk olyan mintát választani, amelyre bőséges forrásanyag áll rendelkezésre. Természetesen a hosszú pályát befutott személyekről, akik jelentős pozícióba jutottak lényegesen több információval rendelkezünk, mint azokról, akik csak néhány évet töltöttek külszolgálatban; több jelentés szól róluk és maguk is több nyomot hagytak hátra. Minthogy az a szándékom, hogy e társadalmi csoportnak nem pusztán szociális jellegét vizsgálom, hanem azt is, hogy a magyar diplomaták a testületben önálló, elkülöníthető csoportot alkottak-e; magyarok maradtak-e a közös birodalom szolgálatában, vagy birodalmi bürokratákká váltak; ők maguk hogyan ítélkeztek magukról és a külvilág minek tekintette őket; kialakult-e egy összbirodalmi elit a dualizmus korában, vagy a politikai vezető réteg formálódásában is érvényre jutott a dualizmus? - Tehát engem nem pusztán a köztudott megerősítésének szándéka vezetett, annak konstatálása, hogy a dualizmus időszakában az arisztokrata dominancia leginkább a külügyminisztériumban, ill. a diplomáciai szolgálatban érvényesült. Engem valójában és mindenekelőtt a két ország felett álló birodalom létének és jellegének problémái érdekelnek - ezért tűnt kézenfekvőnek, hogy a kutatás kezdetén (praktikus okokból is) a jól dokumentálható vezetőrétegre korlátozzam figyelmemet. Tisztában vagyok e módszer buktatóival. 1) A dualizmus időszakában jóval több mint száz magyar töltött be diplomáciai és ballhausplatzi állást titkári ill. a feletti rangban. Nyilvánvaló hogy e társaság negyed-, vagy harmadrésze nem reprezentálja az egészet.102 2) Ennél is fontosabb, hogy a magas rangú tisztviselők, 102 Hogy a számarányokról némi képet alkothassunk tudni kell, hogy 1892-ben 21 nagykövet, követ, követségi tanácsos és titkár közül hat töltött be legmagasabb posztot, (HHStA., AR. Fach 6, Karton 34. (összeállítás a delegáció számára a magyar honos külügyminisztériumi tisztviselőkről) -tehát az összlétszám 28%-át vizsgáltam. 1900-ban 27 magyar állampolgárságú nagykövet, követ, követségi tanácsos és titkár szolgált, ezek közül 8 fö volt követi,vagy nagyköveti állásban - tehát az összlétszám 30%-át viszgáltam. 1907-ben 28 fő volt a fenti állásokban, ezek közül 11a követ ill. nagykövet - tehát az összlétszám 39%-át vizsgáltam. 1917-ben 38 tisztviselő volt diplomáciai stá-
