Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
614 SOMOGYI ÉVA vásárolt rokokó szalon nem illik a müncheni nagy fogadóterem empire darabjaihoz. „Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy megfelelőképpen bebútorozzak egy kastélyt, amelyben esetleg csak néhány évig fogok lakni, és amelynek hagyománya és stílusa az abszolút korrekt berendezést igényli. "5 3 - A mintaszerűen törekvő Velics Lajos végül is eléri, hogy számottevő pótlékot kap a költözködés és a berendezkedés kiadásának fedezésére, s itt, Münchenben fejezi be pályáját, a diplomáciai szempontból egyre jelentéktelenebbé váló bajor fővárosban hal meg 1917-ben. A Ballhausplatzról diplomáciai küldetésbe. Átjárás a kétféle szolgálat között. Eredetében a minisztériumi és a külországi szolgálat élesen elvált egymástól. A Hof- und Staatskanzlei, majd 1848-tól a külügyminisztérium az egész államnak volt legfőbb orgánuma, a Ballhausplatz valami olyasmit jelentett, a Monarchia központja, ahonnan egy európai nagyhatalom nemzetközi politikáját irányítják és mellékesen magát a birodalmat. Nemcsak Metternich volt a birodalom kancellárja. A forradalmat követő évtizedekben is nehéz lett volna elhatárolni egymástól a birodalom belső szerkezetének formálását (Reichsgestaltungsproblem) és a külpolitikáját. 1867-ben pedig azt a külügyminisztert, aki a birodalom dualista újjáalakítását végrehajtotta ismét kancellárnak nevezte ki az uralkodó. S bár Beust utódai a kancellári címet nem viselték, mégis valamennyien a császári ház és a külügyek minisztereként a közös minisztertanács elnöke szerepét is betöltötték, afféle közös miniszterelnöki feladatot láttak el. így a Ballhausplatznak funkciójából eredően mindig élénk kapcsolata volt a belső viszonyokkal.54 Ez a tény önmagában is magyarázza, hogy a minisztériumi alkalmazás személyi feltételei eltértek a diplomáciai szolgálatétól. A külföldi megbízatás előkelőbb volt. A diplomata az uralkodót képviselte külföldön, mégpedig rendszerint külföldi udvarokban. A Habsburg diplomáciának hagyományosan külön jelentőséget adott, hogy az uralkodó család házassági és öröklési ügyeivel foglalkozott. A külföldi missziókra a legelőkelőbb családok tagjait kérték fel, hiszen a küldetés — mint láttuk — nagy költségekkel járt, amit a császár gyakran nem térített meg követeinek.5 5 A diplomata szolgálat jellege az évtizedek során, ha lassan is, megváltozott. Beust arra törekedett, hogy miután a diplomácia szaktudást igénylő, az anszienmtást5 6 figyelembe vevő hivatallá vált, a diplomáciai állások is legyenek ugyanolyanok, mint a minisztériumiak. Első elemként sikerül elérnie, hogy a misszióvezetők nyugdíjjogosultságát az államhivatalnokokra általában vonatkozó előírásnak megfelelően szabályozzák.5 7 1868 végén pedig azt javasolja, hogy a diplomáciában vezessenek be ugyanolyan rang 63 Velics Méreynek 1905.június 30; 1905. július 7. HHStA., Nachlaß Mérey, Karton 17. 54 A külügyminisztérium szerepe a birodalom belső struktúrájának alakításában: Somogyi, Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában, 9-13. 55 Heinrich Pfusterschmid-Hartenstein, Von der Orientalischen Akademie zur k.u.k. Konsularakademie. Eine Maria-Theresianische Institution und ihre Bedeutung für den auswärtigen Dienst der österreichisch-ungarischen Monarchie. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Hg. von Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch. VI/1: Die Habsburgermonarchie im System der internationalen Beziehungen (Wien 1989) 122-195. Itt: 125-127. 56 Hivatali rangidősség, a hivatalban eltöltött évek száma. 57 Au. Vortrag von Beust wegen Behandlung diplomatischer Missionschefs bei ihrer Versetzung in den bleibenden oder zeitlichen Ruhestand. 1868. szeptember 16. HHStA., AR. Fach 6, Karton 1.
