Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
URALOM AZ URADALOMBAN AZ 1810-ES ÉVEKBEN 595 darab fóld felszántásával az uradalom ekkor kezdte a későbbiekben az egész nagykárolyi birtokkerület legnagyobb majorságává váló pusztát művelni.18 5 Mike már ez előtt az akció előtt megkapta vállaji kinevezését, ő tartotta a kapcsolatot az ecsediekkel. A vállajiak azonban még a puszta tényleges uradalmi birtokbavétele után sem hagytak fel az ellenállással, például tiltakoztak az ellen, hogy az uradalom vágatni kezdte a pusztában lévő 18 holdas kiserdőt, mondván, hogy ők azt „a Felség engedelméből ecclesiájuk számára ültették".186 Mike vette át és küldte tovább deklarációjukat, a dologról azt a véleményt adva a régensnek, hogy a képzelt jog kész tények általi megsemmisítése lenne a legtanácsosabb, az erdőt az uradalom egyszerre és azonnal vágassa ki. Az ügyész is ezen a véleményen volt, tehát a régens elrendelte a vágást, Mike 1810 novemberében levágatta és behordatta a kérdéses erdőt.187 Decemberben űjonnan azt jelentette a régensnek, hogy a kisecsedi puszta három kerülője nem bír az ecsediekkel, ezért még egy kei-ülő fölvételét ajánlotta egy obsitos gránátos káplár személyében, akit föl is vettek — és aki öt év múlva tanúskodott is az őt behozó Mike ellen. De még négy kerülő sem volt elég ahhoz, hogy a villongásoknak és károkozásoknak vége szakadjon, 1813. november 5-én a nagykárolyi inspectorátus a vállaji ispán jelentését mutatta a régensnek, amely szerint az ecsediek a kisecsedi kerülőket „meglövöldözték és megvérezték". A jelentésben Mike még további nyolc-tíz puskás kerülő felfogadását ajánlotta a regensnek. Azt nem tudni még hány űj kerülőt állítottak be, de az ismert, hogy az egyiket az új kerülők közül egy nagyecsedi lakos 1815-ben agyonlőtte.188 Az ecsediek ellenállását nyilván csak növelte, hogy igen szűk idők következtek rájuk, az 1811-1814 közötti csapadékos évek ház körüli földjeiket és a lápi legelőket is hasznavehetetlenné tették. Egy bizonyos értelemben még ezért is hibáztathatták a Károlyiakat, hiszen a Károlyi Antal-féle sikertelen láplecsapolás után a vízen űszó nagykiterjedésű ingólápok leragadtak a lápfenékhez, magas vízállásnál pedig víz alá kerültek, alámerítve a hátukon hordott sásos legelőket, megközelíthetetlenné téve a gorondos, hátas lápközépi, értékesebb legelőket. így aztán az ecsediek végképp árendált földre szorultak, de kisecsedi földet még árendába sem kaptak, csak az ínséges 1816. évben született olyan határozat, hogy „a felesleg maradó földekből fog a nagykárolyi inspectorátus az esedezőknek bizonyos részt a feles művelésre kiadni".18 9 De ezt a jűlius elején kiadott gyámi határozatot nem hajtják végre, és az ecsediek megújított kérvényére egy hónap múlva adott újabb döntés már csak a szegényebb sorsúakat rendeli összeírni, hogy tudják őket segélyezni.19 0 Egy szó mint száz, Mike egész szolgálati ideje alatt, és még bírósági perének tartama alatt is, az ecsediek harcban állnak az uradalommal. Nagyon is meglepő, hogy a vállaji ispán éppen ott járatta a legtöbb állatát, és ott volt vetése, ahol a harc sűrűje tombolt, noha három másik erdős-legelős puszta is tartozott az ispán-185 Birtoktört. adatai szerint itt 1827-ben 2700 kir. hold majorsági szántót műveltek. 186 Uo. 34. 187 Uo. 35. 188 Uo. 35-36. 189 OLK P 407. 1816. Nr. 1809. 190 OLK P 407. 1816. Nr. 2093.
