Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
568 VÁRI ANDRÁS sokkal finomabban és jobban rejthetően csúszik egybe a tiszti és az uradalmi gazdaság. Az irányítási rendszerüket fejlesztő uradalmak ezért már a 18. század végén megpróbálják keresztülvinni a radikális megoldást, és mindenféle tiszti saját gazdaságot vagy állattartást tiltanak a deputátumban meghatározott, általában 1-2 holdnyi kukorica, káposzta stb. földön és egy-két tehén, illetve ló urasági legelőn való tartásán túl.8 3 A Károlyiaknál az első határozott kísérlet a tisztek saját gazdaságainak részletes összeírására 1772-ből való.8 4 Azt, hogy ezt milyen eltökéltséggel szabotálták a tisztek, mutatja, hogy az 1810-es években ismét ugyanezért kellett kampányt indítania a központi birtokigazgatásnak, legfőképpen pedig az, hogy ezt a rendelkezést még ekkor is milyen makacsul figyelmen kívül hagyták a tisztek. Az újabb tilalmak az 1810-es években már magát a gazdaság tartást is tilalmazták. Ezek kibocsátása után azonban Mike számos marhája, lovai, disznai még mindig nem számítanak kivételeknek. Sőt, népes és jó társaságban járnak, mint a vizsgálatok vallomásaiból kiderül, hol a szomszéd, királydaróci uradalom tiszttartójának, hol az inspectorális írnoknak, hol a nagykárolyi pénztárnoknak (perceptornak) állataival együtt őrizték őket.85 1816-ban, egy évvel a Mike-ügy kirobbanása után, éppen annak színhelyén, a nagykárolyi inspectorátusban derül ki, hogy az inspectorátus hivatalos minőségében is tolerálja az alárendelt tisztek marhatartását.8 6 Mike ebben a pontban bizonyosan maga mögött tudja az egész tiszti közvéleményt. Másrészt a gyám és megbízottjainak elszántságát, vagy talán e ponttal kapcsolatos nekikeseredését mutatja, hogy a Mike elleni perben a marhatartással kapcsolatban prezentálják a legmesszebbmenőbb és leggyengébben alátámasztott igényeket. Mike például már a legelső vizsgálatban szabályosan lebukik, kiderül, hogy az 1812. évben az ecsedi meddő tehéngulyához másik gulyából áthajtott, vágásra kijelölt, de vemhesnek bizonyult tehenek borjaiból többet szekérre rakott, és elvitt magával. A váratlan esett borjazásról rendesen elszámolt ugyan számadásában, az összesen kilenc borjúból azonban négyről azt állítja, hogy még abban az évben elhullottak. A tanúk négy borjú eltulajdonítását tanúsítják vallomásaikban, és az 1816. november 17-ével kezdődő pótlólagos vizsgálat a lopást egyértelműen bebizonyítja, még azokat is megtalálva, akik a lopott borjú lábát fogták az ispán bélyegével való megbélyegzéskor.87 Ekkor az uradalmi alfískális úgy te-83 Uo. 485^186. 84 Sváby Kristóf instrukciója: P 1531. No. 214. Vö.: P 397. 2. köt. 852. old: „Gazdaságtartás tiltatik a tiszteknek". 85 Naiv kérdés, hogy miért nem hallgatták ki a többi érintett tisztet. Nevüket sem Mike ejtette el, a paraszti vallomások nevezték meg őket. A későbbiekben az ennél magasabb szinteken, a vizsgálatok összefogó jelentései, az al- és felperesi feleselések, vagy különösen ítéletek szintjén soha-soha többé nem említődnek. 86 OLK P 407. 1816. Nr. 864. „Nagykárolyi kerületi Inspectorátus feljelenti, hogy Olajosy József Lugossy Ispány a m. e. 1921.ttki sz. tilalom ellen marháit eladta, de mivel ő nyilatkoztatásában...a M. Gróf Gyám Eő Nságának szóbeli ígéretével mentegetné magát, a marhák árát utóbbi rendelésekig el nem foglalta. „ Erre az a határozat születik 1816 május 25-én, hogy „ Az Inspektorátus keményen megfeddetett, azért, hogy az Olajosy sertései és marhái iránt 1921/1815 ttki sz. alatti rendelést tsak akkor kívánta tellyesíteni, midőn Olajosy József már az Ál-földre elutazott..." 87 Uo. 459^164. Hasznos Imre, 1813-ig a pusztateremi gulya számadó gulyása vallja, hogy 1812-ben maga is jelen volt, mikor 1812-ben Szent Mihály nap előtt a vágó tehenek alól négy borjút
