Századok – 2004

Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539

560 VÁRI ANDRÁS fontos sérelmek sorba rendezése.6 4 Részleges magyarázatot jelenthet a sértett személye: Reisz Vendelin és felesége zsellérek. Az viszont az eredeti delatiohan egyértelműen észrevehető, hogy nagyrészt a nagyobb gazdák feladásait tartalmaz­za — részben belőlük kerülnek ki az esküdtek, részben nekik van igájuk az is­pánnak való szántáshoz, fuvarozáshoz. Nyilvánvaló persze az is, amit az eredeti uradalmi vizsgálat tanúinak az 1816 augusztusi meghiteleztetésénél is észlelni lehetett, hogy itt Mike ellentáma­dásban van, a tanúk vallomásaikat az ő javára módosítják, az pedig egyenesen kézzel fogható, hogy ismét felállt az ispán mellé segítőinek a gazdából, a kisbíróból, a tőle függő községi bírókból, felesbérlőkből álló csapata. Az, hogy ezt az ellentá­madást milyen mértékben magyarázza a megyei tisztek, illetve közigazgatás, az uradalmi apparátus, vagy a helyi társadalom ítélete, attitűdjei Mike személyével és tetteivel kapcsolatban, nem lehet megmondani, de ennek mérlegelésére még visszatérek. Talán nem tévedek, ha ezen kívül egy másik okát is látni vélem annak a „félfordulaf'-nak, amelyet 1817 januárjáig, az alapvizsgálattól eltelt másfél évben vett Mike ügye. Ez pedig az, hogy mind Mike és prókátora, mind az uradalmi fiskális és számvevő számára egyszerűen túl sok az a munka, feladat, idő, költség, amit az elcsapott ispán ténykedéseinek évekre visszanyúló pontos feltárása jelent tanú­vallomások útján. A pontos feltárás szükségességét persze senki egyetlen szóval sem vitatja, de az ispán és fővádlója, a nagykárolyi birtokkerület alfiskálisa, Lu­binszky által szerzett al- és felperesi nyilatkozatok, allegatiok nagy része éppen akörül forog, azzal próbálkozik, hogy az egyes vádpontoknál a bizonyítás terhét a másik félre tolja. Vélhető, hogy e makacs igyekezet nagyrészt abban leli magya­rázatát, hogy a saját álláspont kielégítő, konkrét, iratokkal és tanúvallomásokkal alátámasztott bizonyíthatósága iránt maguknak is kétségeik vannak. Ez viszont annak kedvez, akinek fontosabb a saját ügye, ez itt kétséget kizáróan Mike. Va­lószínűleg így születhetett az 1816. augusztusi űriszéken — egy nappal azután, hogy az úriszék a komplett tanúvallatási jegyzőkönyveket kiadatta Mikének — az egyes tanúkat és vallomásaikat részletes kifogásokkal illető alperesi replika. Mike, prókátora és íródeákja alighanem egész éjszaka a szemüket nem hunyták le, úgy dolgozhattak - fontos volt nekik. A másik lehetőség, hogy valaki az ura­dalmi vizsgálat és az első, 1816 augusztusi úriszék között eltelt kerek egy év alatt eljuttatta Mikének a jegyzőkönyveket, ezek alapján az már korábban kidolgozta ellenvetéseit, és az úriszéki határozat csak lehetőséget adott rá, hogy azokat be­terjessze. Ez a magyarázat-variáció puszta feltevésen alapszik, de végső soron ez is azt illusztrálja, hogy az ügy az ispánnak fontosabb, ő a hatékonyabb a bírósági összecsapásban. 64 Vö.: Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Budapest 1985, 195. Hajdű szerint általános gyakorlat volt már ekkor, hogy a kisebb súlyú bűncse­lekmények (lopás, szajhálkodás) elkövetőit nem büntették, ha terheseknek találtattak, vagy szoptat­niuk kellett. A lopáshoz képest a késői kiállás a robotra egyenesen bagatell vétség. Hajdú ugyanakkor hangsúlyozza, hogy semmit nem tudunk az alkalmazott botok illetve ostorok, korbácsok nagyságáról, súlyáról, és a gyakorlatban szélsőséges eltérések lehetségesek.

Next

/
Thumbnails
Contents