Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
560 VÁRI ANDRÁS fontos sérelmek sorba rendezése.6 4 Részleges magyarázatot jelenthet a sértett személye: Reisz Vendelin és felesége zsellérek. Az viszont az eredeti delatiohan egyértelműen észrevehető, hogy nagyrészt a nagyobb gazdák feladásait tartalmazza — részben belőlük kerülnek ki az esküdtek, részben nekik van igájuk az ispánnak való szántáshoz, fuvarozáshoz. Nyilvánvaló persze az is, amit az eredeti uradalmi vizsgálat tanúinak az 1816 augusztusi meghiteleztetésénél is észlelni lehetett, hogy itt Mike ellentámadásban van, a tanúk vallomásaikat az ő javára módosítják, az pedig egyenesen kézzel fogható, hogy ismét felállt az ispán mellé segítőinek a gazdából, a kisbíróból, a tőle függő községi bírókból, felesbérlőkből álló csapata. Az, hogy ezt az ellentámadást milyen mértékben magyarázza a megyei tisztek, illetve közigazgatás, az uradalmi apparátus, vagy a helyi társadalom ítélete, attitűdjei Mike személyével és tetteivel kapcsolatban, nem lehet megmondani, de ennek mérlegelésére még visszatérek. Talán nem tévedek, ha ezen kívül egy másik okát is látni vélem annak a „félfordulaf'-nak, amelyet 1817 januárjáig, az alapvizsgálattól eltelt másfél évben vett Mike ügye. Ez pedig az, hogy mind Mike és prókátora, mind az uradalmi fiskális és számvevő számára egyszerűen túl sok az a munka, feladat, idő, költség, amit az elcsapott ispán ténykedéseinek évekre visszanyúló pontos feltárása jelent tanúvallomások útján. A pontos feltárás szükségességét persze senki egyetlen szóval sem vitatja, de az ispán és fővádlója, a nagykárolyi birtokkerület alfiskálisa, Lubinszky által szerzett al- és felperesi nyilatkozatok, allegatiok nagy része éppen akörül forog, azzal próbálkozik, hogy az egyes vádpontoknál a bizonyítás terhét a másik félre tolja. Vélhető, hogy e makacs igyekezet nagyrészt abban leli magyarázatát, hogy a saját álláspont kielégítő, konkrét, iratokkal és tanúvallomásokkal alátámasztott bizonyíthatósága iránt maguknak is kétségeik vannak. Ez viszont annak kedvez, akinek fontosabb a saját ügye, ez itt kétséget kizáróan Mike. Valószínűleg így születhetett az 1816. augusztusi űriszéken — egy nappal azután, hogy az úriszék a komplett tanúvallatási jegyzőkönyveket kiadatta Mikének — az egyes tanúkat és vallomásaikat részletes kifogásokkal illető alperesi replika. Mike, prókátora és íródeákja alighanem egész éjszaka a szemüket nem hunyták le, úgy dolgozhattak - fontos volt nekik. A másik lehetőség, hogy valaki az uradalmi vizsgálat és az első, 1816 augusztusi úriszék között eltelt kerek egy év alatt eljuttatta Mikének a jegyzőkönyveket, ezek alapján az már korábban kidolgozta ellenvetéseit, és az úriszéki határozat csak lehetőséget adott rá, hogy azokat beterjessze. Ez a magyarázat-variáció puszta feltevésen alapszik, de végső soron ez is azt illusztrálja, hogy az ügy az ispánnak fontosabb, ő a hatékonyabb a bírósági összecsapásban. 64 Vö.: Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Budapest 1985, 195. Hajdű szerint általános gyakorlat volt már ekkor, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények (lopás, szajhálkodás) elkövetőit nem büntették, ha terheseknek találtattak, vagy szoptatniuk kellett. A lopáshoz képest a késői kiállás a robotra egyenesen bagatell vétség. Hajdú ugyanakkor hangsúlyozza, hogy semmit nem tudunk az alkalmazott botok illetve ostorok, korbácsok nagyságáról, súlyáról, és a gyakorlatban szélsőséges eltérések lehetségesek.
