Századok – 2004
Krónika - Kristó Gyula (1939–2004) (Makk Ferenc) II/531
534 KRÓNIKA Mintegy 70 szakember bevonásával készült el többéves munka eredményeként a Szeged-monográfia, amelynek főszerkesztője és első kötetének szerkesztője Kristó Gyula volt. Gondos és igényes szerkesztői tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a város históriáját a kezdetektől 1944-ig tárgyaló ötkötetes mű ma a legjobb magyar várostörténeti monográfiák közé tartozik. Közismert, hogy Mályusz Elemér akadémikus az 1930-as években néhány esztendőt Szegeden töltött. A kiváló történészprofesszor sem az egyetemet, sem a várost — megfelelő könyvtár, levéltár és szakmai közeg híján — nem szerette. Ezért az első alkalommal a fővárosba távozott. Kristó Gyula ezzel szemben óriási akarattal és elszántsággal mindvégig arra törekedett, hogy bebizonyítsa: Szegeden is lehet a tudományt magas színvonalon művelni, és vidéken is lehet nemzetközi hírű tudományos műhelyt teremteni. Saját szakmai tevékenységével és fáradhatatlan tudományszervező munkásságával teljes mértékben megvalósította célját. Klasszikus értelembe vett igazi iskolateremtő egyéniségként dolgozott minden hivalkodás nélkül, hiszen puritán ember volt. 1983-ban — újkorral foglalkozó kandidátus elődjét felváltva — került végre a Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék élére, amelyből néhány év alatt szakmailag elismert, igazi középkori tanszéket formált. A Történeti Segédtudományok Tanszéki Csoportból, ahová 1975-ben a helyi erők „száműzték", az ő segítségével jött létre — az országban másodikként — 1984-ben a Történeti Segédtudományok Tanszék. Mindkét tanszék munkatársainak többségét Kristótanítványok teszik ki. A szegedi főiskolán, levéltárban és egyetemen dolgozó középkorkutatókból 1992-ben létrehozta a Szegedi Középkorász Műhelyt, amely jelenleg 20 fős kutatói gárdát fog össze, de néhány vidéki kolléga is csatlakozott hozzá. Ez a műhely ma már nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legjelentősebb középkortudományi műhelye, tudósképző iskolája. A műhely mellett beindította a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár sorozatát, amely a medievisztikában egyetlen sorozat e hazában és a kelet-közép-európai világban. Eddig a sorozat keretei között 19 önálló kötet, a sorozaton kívül pedig 13 önálló szakkönyv jelent meg zömmel a műhelyhez tartozó kollégák tollából. 1993-ban az országban elsőként a szegedi egyetemen indult be a medievisztikai szakképzés. 1994-ben az országban ugyancsak elsőként Szegeden kezdődött el a középkori PhD-képzés. Kristó professzor 2003 végéig vezette a történettudomány egészére kiterjedő Történész PhD-iskolát. Kristó professzor tudományszervező tevékenységének egyik kiemelkedő bizonyítéka a Korai Magyar Történeti Lexikon, amelyet az Akadémiai Kiadó 1994-ben jelentetett meg. Kristó Gyula főszerkesztésében 170 szerző közreműködésével készült el a 2050 címszót tartalmazó lexikon, amely a magyarság és a Kárpát-medence múltját i.sz. 800-tól 1400-ig mutatja be korrekt formában és magas tudományos színvonalon. A kollektív alkotás méltán aratott komoly elismerést hazánkban és külföldön is. A 170 szerző munkájának megszervezése, irányítása hihetetlen türelmet, önfegyelmet és munkabírást igényelt tőle. Mindemellett igen kiterjedt szakmai kapcsolatokat tartott fenn külföldi intézményekkel, szerkesztőségekkel és kollégákkal.