Századok – 2004

Közlemények - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári rationalék. A 14. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához II/413

A SZÉKESFEHÉRVÁRI RATIONALÉK 415 volt: ezek akkor használták, amikor a vállszalag alkalmazása tiltott volt a liturgikus szabályok szerint.6 A Szentíráson kívül a későantik és ókeresztény hagyományból megismert rationaleról szóló legkorábbi biztos nyugati híradás két püspök levélváltása a 10. század végéről: a tanítás és az igazságosság jelképének (altaris speciale donum, doctrine videlicet et veritatis rationale vocatum) használatát kérte a metzitől a halberstadti főpap. Az előbbi ennek a 10. század közepe óta pápai engedélyből birtokában volt.7 II. Agapitus pápa (955-946) beleegyezésének emlegetése fontos abból a szempontból, hogy a főpapi dísz használatának joga bizonyára pápai hozzájáruláshoz volt kötve, amit néhány fennmaradt forrás is megerősít.8 A 11. század első feléből már egy válldísz is fennmaradt: a híres bambergi rationale. Állandó viseléséből fakadó elhasználódása miatt már a 15. század folyamán egy harang alakú kazulára varrták fel, de még a 17. század közepén is használták ilyen formában. Jelenleg a bambergi dómmúzeum egyik legféltettebb kincse. A bambergi válldísz aranyszálakból van kihímezve és egy mell- és hátlapból, az azt övező szalagokból, valamint a két részt összetartó vállkorongokból áll. (A vállkorongok közötti rész szolgált fejnyílásul, amelyen át a püspök felölthette a rationale t). A mell-lapon Salamonnak az Énekek énekéből ismert díszágyát ábrázolják, az új Salamon, Krisztus megjelenítésével és az egyház allegorikus szerepeltetésével. A gazdag szimbolikájú kompozíción számos apostol- és szentalak sorakozik, valamint jó néhány feliratot is el lehetett olvasni. Ezek között szerepel a doctrina és a Veritas is. A háti részen a fő tematikát az apokalipszis báránya szolgáltatja, ezen ábrázolás felett — eredetileg a váll felső részét és a nyak hátsó részét takarva — a világ bírája ül angyaloktól körülvéve. Az oldalszalagokon elől és hátul is három-három apostol félalakos képe van. A vállkorongokon két-két, egymással csókot váltó asszonyalak van kihímezve, az ó- és újszövetség jelképeként, s a bibliai efod példájára ezeket hat-hat mellkép veszi körül Izrael tizenkét törzsét ábrázolandó (1-2. kép). Az évszázadokig használt rationale valószínűleg az első bambergi püspök, I. Eberhard (1007-1040) számára készült, talán még II. Henrik (német király 1002-1024, császár 1014-től) korában. A helyi székesegyház püspöksírjain azonban nemigen ábrázolták, ennek oka a bambergi püspök által 1053-ban rendkívüli kiváltságként elnyert pallium használata volt, hiszen ez az insignium jelentőségben megelőzte a válldíszt, s így azt faragták ki az emlékműveken. A bambergi rationale azonban példaként szolgált a fennmaradt textil- és aranyhímzéses, 14. századi regensburgi válldísz (3. kép), illetve egy későbbi, ma Münchenben őrzött példány számára is.9 6 L. pl. Poppo aquilejai pátriárka esetét (1027): Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 107. (24. sz. forrás). A palliumra magára 1. Braun magyarul is megjelent összefoglalását: Braun József: A főpapi ruhák története nyugaton. Temesvár 1901. 207-276. 7 Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 106-107. (23. sz. forrás). 8 L. pl. Poppo pátriárka esetét: 6. sz. jegyz. II. Ince pápa a rationale viselésének jogát adja a paderborni püspöknek (1133): Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 119-120. (41. sz. forrás). Ugyanezen pápa a rationale viselésének jogát adományozza a lüttichi (Iiègei) püspöknek (1135): uo. 120-121. (43. sz. forrás). 9 A bambergi rationaléra 1. Braun, J:. Die liturgische Gewandung i. m. 688-689.; Honselmann, К:. Das Rationale i. m. 1. és 2. képhez tartozó leírás; Renate Baumgärtel-Fleischmann: Rationale der Bamberger Bischöfe. In: Kaiser Heinrich II. (1002-1024). Hrsg. v. Josef Kirmeier et alii. Stuttgart 2002. 386-387.; Marosi Ernő: Szent István király és Gizella királyné székesfehérvári casulája. In: A