Századok – 2004

Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39

Л MEZŐGAZDASÁGI NAGYGÉPEK ÁLLAMI MONOPÓLIUMA. 41 kisebb talajművelő gépet, eszközt, valamint 250 ezer egyébfajta kisgépet.8

Az elkobzott és kisajátított birtokokhoz olyan felszerelési tárgyak, nagy értékű gépek, gazdasági épületek és ipari üzemek tartoztak, amelyeknek a szétosztása irracionális lett volna, ugyanis kisüzemi keretek között ezeket vagy egyáltalán nem, vagy gazdaságosan semmiképpen sem lehetett kihasználni. A 600/1945. M. E. számú rendelet 30-31. §-a az ilyen termelési eszközöknek a zömét a földhöz juttatottakból alakított földműves-szövetkezetek, kisebb részét a községek, illetve az állam használatába vagy tulajdonába adta. Elvettek több mint 1500 kastélyt és kúriát valamint 65-70 millió légköbméternyi épületet. Szövetkezeti és közületi kezelésbe került 160 szeszgyár, 228 malom, 210 egyéb mezőgazdasági ipari üzem, 175 különböző kisüzem (szikvízgyár, bognál-- és kovácsműhely stb.). A földművesszövetkezetek kaptak továbbá 6950 traktort és gőzekét, valamint 6000 cséplőgépet. A földhivatal számítása szerint az így juttatott javak értéke mintegy 18-20 millió mázsa búza értékének felelt meg, vagyis minden új birtokos (közvetlenül vagy közvetve) a földön kívül még mintegy 35 mázsa búza értékének megfelelő eszközjuttatásban is részesült.9 A földműves-szövetkezetek megalakításáról szóló, 1945. szeptember közepén megjelenő földművelésügyi miniszteri rendelet az új szövetkezeti forma céljai között külön említette az igénybevett birtokokhoz tartozó, azokkal együtt kisajátított, de egyéni juttatás céljára fel nem használható üzemek és gépek átvételét és a szövetkezetek tagjai javára történő hasznosítását.1

0

Az állatállomány rendkívüli mértékű csökkenése és a mezőgazdasági gépek óriási hiánya miatt a Nemzeti Parasztpárt 1945. január 14-i földreform-javaslata az igaerő és gépek közös szövetkezeti vagy községi használatát szorgalmazta és ezzel általában más pártok is egyetértettek.1

1

A földosztás után tehát a magyarországi nagygépek (traktorok, cséplőgépek, elevátorok stb.) mintegy felét közvetlenül közösségi formában hasznosították. 1

2 8 Számok és tények 1944-1954. Adatok hazánk tízéves gazdasági fejlődéséről (II. A földreform számokban). Közgazdasági Szemle, 1955. január. 99. 9 Uo. 10

A földművelésügyi miniszter 131 000/1945. E M. számú rendelete a földműves-szövetkezetekről. Magyar Közlöny, 1945. szeptember 15. 129. sz. 11

Káposztás István Az ipari eredetű eszközök, anyagok térhódítása az átszerveződő mezőgazdaságban. In.: Tanulmányok a szocialista mezőgazdaság kialakulásáról. (Szerk.: Orbán Sándor -Pölöskei Ferenc.) Budapest, 1988. 241. Az MKP - többek között - azért szorgalmazta a földművesszövetkezetek megalakítását, mert a nagy igaerőhiány a megmaradt állat- és gépállomány közös hasznosítását tette szükségessé. (Föglein Gizella: A szövetkezeti kérdés a felszabadulás után a kommunista sajtóban. Elmélet és Politika. Információs Szemle, TITI 1981. 1. sz. 99.) Az FKGP 1945. elején, tehát még a földosztás megkezdése előtt kidolgozott programtervezete a parasztbirtok nagyságát 500 holdban kívánta megállapítani. Azzal érveltek, hogy legyenek olyan „erőteljesebb birtokok" is, „ahol a modern gépeket" be lehet állítani, működésüket a gyakorlatban bemutatni, hogy abból okulva a „kisebb birtokosok is talán szövetkezeti alapon" beszerezhessék és közösen használhassák a mezőgazdasági gépeket. (Balogh Sándor - Izsák Lajos: Pártok és pártprogramok Magyarországon 1944-1948. Tankönyvkiadó, Budapest 1977. 172.) 12

A mezőgazdasági gépek közös használatára számos példát találunk a háború előtt is. A közös hasznosítást nemcsak a magas, egyes gazdák által sokszor elő sem teremthető beruházási költség, hanem a gépek racionális kihasználása is indokolta. A kisméretű üzem és a nagy gépek kapacitása közötti ellentmondást gépi szolgáltatás igénybevételével, vagy mezőgazdasági eszközök közös vásárlásával (bérlésével, használatával) lehet feloldani. A géptársulás gondolata nagyon korán megjelent