Századok – 2004

Közlemények - Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról II/403

410 KRISTÓ GYULA lennie annak, ha egy genus négy monostort alapított, egy másik meg egyet vagy éppen egyet sem. A lista élén álló Abák és Gutkeledek helye nem meglepetés. Az Abák királyt adtak az országnak, a Gutkeledek — főleg all. században Vid révén — nagy politikai befolyással rendelkeztek. Ugyancsak nem szúr szemet az, hogy három monostort alapítottak a Hontpázmányok, hiszen a 11-12. században — elég Hont ispánra vagy Lampert ispánra gondolnunk — folyamatosan a csúcson voltak. Meglepő viszont a Harasztok és a Káták előkelő helye. Ugyanakkor más nemzetségek — feltételezhető súlyukhoz, erejükhöz képest — kevés (mindössze egy-egy) bencés monostort alapítottak vagy még egyet sem. Az egy apátságig jutottak közül érvényes ez a Csákokra, a Csanádokra, a Rátótokra. A Héderek túl későn (a 12. század közepén) jöttek Magyarországra ahhoz, hogy egynél több apátságot hozhattak volna létre. A bencés monostorral nem rendelkező nemzetségek közül a Rádokat kell feltétlenül említenünk, hiszen a Koppányt legyőző Vecelintől származó genus befolyását az egész 11-12. században igen magasra taksálhatjuk. Végül az utolsó szempont, amit vizsgálat tárgyává teszek, a bencés patrocíniumok. Ebben meglehetősen nagy a változatosság, hiszen összesen 30 különféle szent szolgált templomcímként. Mégis azt lehet mondani, hogy a legjellegzetesebb bencés patrocínium Szűz Mária, az ismert titulusú bencés templomok közel egynegyede viselte ezt, szám szerint 24. A továbbiakban Szent Péter 8, Szent Mihály 7, Mindenszentek 6, Szent Kereszt, Szent Margit, Szent Megváltó, Szent Miklós 5-5, Keresztelő Szent János, valamint Szent Péter és Pál 4-4, Szent György és Szent Márton 3-3, Szent András, Szent Gergely, Szent Ipoly, Szent István király, Szent Jakab 2-2, míg Szent Adorján, Szent Ányos, Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Fülöp, Szent Háromság, Szent Imre, Szent István első vértanú, Szent Lampert, Szent László, Szent Lélek, Szent Mária Magdolna, Szent Móric l-l bencés templomnak adott nevet. A fenti rövid áttekintés az adattárak fontosságára hívja fel a figyelmet. A nagyobb áttekintő kérdések felvetése és megválaszolása csak teljességre törekvő adatbázis alapján lehetséges. A bencések esetében így nyílt mód arra, hogy meghatározzam az összes bencés — vagy a lista összeállítója szerint annak tekintett — apátság (és ezen belül a vélhetően tatárjárás előttiek) számát, amiről az eddigi, mérvadónak tekintett magyar szakirodalomban jóval kisebb szám forgott közkézen, és ez jutott be a történettudomány nemzetközi vérkeringésébe is. Ugyancsak az adattár alapján ezeket térképre vittem, és ebből elsősorban településtörténeti következtetést vontam le, majd a biztos vagy valószínű alapítók szemrevételezését követően nemzetségek közötti erősorrendet állapítottam meg a 11-12. századra vonatkozóan, végül pedig képet rajzoltam a bencés templomcímekről. Mindez a módszertani tanulságok mellett némi hozzájárulást jelent a 11-12. századi magyarországi (és jelesül a bencés) viszonyok jobb megismeréséhez is.