Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
398 MESTERHÁZY KÁROLY hatás Bizáncból indult ki, és egyik útja a Kárpát-medencén át vezetett. Ezért a magyarországi anyagban valahol fel is kell találni ezeket a nyomokat. Az egyik ilyen mintadarab a Novi Banovci-i arany fülbevaló. A Hampel által bemutatott rajza a fő vonásokat árulja el magáról.11 9 Annyi látszik, hogy bordázott S végű arany karikára van a három kosár felerősítve, s minden kosár négy-négy filigránkarikából áll. A középső kosár alját 4 gömböcsből álló gúla zárja le. Kitűnő színes felvétel látható róla viszont az arezzoi kiállítás katalógusában.120 Egy-egy karika háromszor körbetekercselt filigránhuzalból áll, a filigrántekercseket hálósán szerkesztett filigránrácsba helyezték el. Valódi meglepetés volt a Dunaújvárosban, a régi Dunapentelén talált arany kosaras fülbevaló. Bár közlése már 1991-ben megtörtént,12 1 a helytörténeti kiadványban nem figyeltek fel rá. A fülbevaló természetes nagyságú rajza sem mond sokat, mert a kosarak szerkezetét még szabad szemmel sem könnyű megfigyelni. A kosarak fíligrándrótból készültek, minden kosár két félkosárból, és minden félkosár négy filigrángyúrűből áll össze. A karikák kettősek, de egyetlen szálból tekercselték őket kétszer, és a drótot rejtetten átvezették a következő karikához. Bár a filigránt nem tudtuk folyamatosan követni, mégis úgy látszik, hogy a félkosarak alul és felül két-két nyolcas alakú drótgyűrűből készültek. A középső kosár felső részét spirálkúp zárja, a végén egy nagyobb gömböccsel, alján pedig öt kisebb gömböcsöt forrasztottak fel. M: 3,2 cm, Sz: 2,9 cm, súly: 7,36 g. Ez a szerkezet merőben idegen a morva készítményekétől, és bizonyára bizánci provinciális műhely terméke, talán a 11. század elejéről. Dunapentele neve (Szt. Pantaleon) és görög monostora erre engednek következtetni.122 Hasonló fülbevalók lehettek az előképei az ószéplaki, a nyitrasárfői, az egri és a nyáregyházi fülbevalóknak. Ezt mutatja a kosarak felépítése, a spirálkúpok alkalmazása a középső kosáron. A rákospalotai fülbevalón a frligránkarikák elkészítése is a dunapentelei mintát követi. A különbség abban mutatkozik, hogy a mintadarabon még nem S végű hajkarikára szerelték fel a kosarakat, hanem egyszerű, bepödrött végű karikára. Ennek oka a készítés ideje és a déli származás egyaránt lehet. Ilyen fülbevalók lehettek a törtezüst kincsek fülbevalóinak mintái is. Összekötőkapcsok a filigránkarikák egyező száma a kosarakon, a kosarak alapegységeinek, a drótkarikák huzaljának megszakítás nélküli átvitele a másik karikára, a spirálkűpok alkalmazása, a karika végének bepödrött lezárása. A háromdobos fülbevalók kialakulási helyét az északkelet-csehországi Vyrava-i12 3 arany fülbevaló alapján délen keresték, értve ez alatt morva területet. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében azonban van egy ilyen fülbevaló karika nélküli része, több mint 150 éve. A darabot sokszor közölték, még idegen nyelveken is, szinte mindig díszes albumokban vagy művészeti kiadványokban, mindig 1,9 Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp. 1907. 176-177. 120 Tesori nazionali della Croazia. Capolavori dei musei di Zagabria Arheoloski Muzej. Arezzo 1991. no. 291. 191. p. 121 Bóna István: Dunapentele története. Dunaújváros 1991. (2. kiadás: 1997.). 122 Bóna István: Dunapentele története i. m. (1997) 5-7.; 43-44.; 3. sz. kép. 123 Jan Filip: Pravéké Ceskoslovenska. Praha 1948. 48. t. 1.
