Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
LENGYEL - MAGYAR KAPCSOLATOK A 10-11. SZÁZADBAN 395 38. „Királyföld" / Königsboden (ma Románia). Ezüst lemezlunula. A már megvásárlásakor is erősen csonka példányt fel sem ismerték." Azóta pedig tovább is pusztult, töredezett a felszíne és a széle is. Csupán a függesztőfüle ép. Típusa és díszítése a Zawada Lanckoronska-i lunulával egyezik (Gnesdowo typ). A leletben levő szőlőfürtös fülbevalók (Denis-i típus) keltezik.100 A ruházat összekapcsolására szolgáltak állítólag a fűzfalevél alakú páros kapcsok (klamry), melyeknek egyik vége kampóban végződik, a másik pedig kétfelé pödörödő huzalban, nyilván a felvarrás miatt. Előfordulnak azonban mindkét végükön ellenkező irányban behajló kampós megoldások is. A mi példányaink az utóbbi változathoz, az egytagú típushoz tartoznak, melynek fő elterjedési területe az Oderától nyugatra van. Anyaguk is bronz, mint az egytagú típusnak általában. Szerepük bizonytalan.10 1 39. Gyula-téglagyár 79. sír (Békés m.). Egy darab bronz fűzfalevél alakú kapocs. Felvarrásra szolgáló vége hiányos. H: kb. 5 cm.10 2 40. Székesfehérvár-Sárkeresztúri út 12. sír (Fejér m.). A valószínűleg női sírban a jobb könyök mellett találtak egy fűzfalevél alakú bronz lemezt, mindkét vége azonos irányba visszahajlott. Egyik vége keskeny kampóban végződik, a másik gyűrűsen bepödrött. Előlapját poncolt hálós minta díszíti. H: 5,75 cm.103 A törtezüst kincsekben, de a lengyel temetkezésekben is gyakran fordulnak elő fonott gyűrűk.10 4 Magyarországon azonban olyan számban kerülnek elő a 11. századi temetőkben, hogy fel kell tételeznünk: a mintadarabokat hamarosan hazai készítményekkel váltották fel. Leginkább azokban az esetekben számolhatunk igazi importáruval, ha különösen ritka és szép fonású darabokkal találkozunk. Ilyeneket ismerünk Székesfehérvárról és Ducóról (236. sír) sodrott,10 5 illetve Tiszalúc-Sarkad pusztáról fonott változatban.10 6 99 Hampel József (Kövér Béla)-. Ujabb adatok i. m. 242. íoo Mesterházy K.: A királyíoldi kincs i. m. 60.; Zoll-Adamiková, H.: The Early Mediaeval Hoard i. m. 96., 108.; Korzuhina, G. F.: Russkie klady. Moszkva 1954. 8. t. 101 Heinz Knorr. Westslawische Gürtelhaken und Kettenschliessgarnituren. Offa 27. (1970) 42-104.; Gabriel, I.\ Hof- und Sakralkultur i. m. 207-209.; Kostrzewski, J.: i. m. 193-196. 102 Bakay K:. Honfoglalás és államalapítás kori temetők i. m. 64. t. 14. 103 Marosi Arnold: Székesfehérvár honfoglaláskori temetői. Archaeologiai Értesítő 39. (1920— 1922) 1. sz. kép: 7.; Bakay, Kornél: Gräberfelder aus den 10-11. Jahrhunderten in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz I. Alba Regia 6-7. (1965-1966) 63., XLV t. 9. 104 Jiri Slama: К Cesko-polskym stykûm v 10. a 11. stoleti. Vznik a pocátky slovanû 4. (1963) 253. Lengyel kincsekben: Malczkowo, pow. Slupsk, magyar pénzekkel, 1. Kiersnowscy, T. i. R.: i. m. 65., 10. t. 1., 4.; Lupawa, pow. Slupsk, 1. Kiersnowscy, T. i. R.: i. m. 64-65., 9. t. i.; Slupsk II., 1. Kiersnowscy, T. i. R.: i. m. no. 154., 96-97., 20. t. 2.; Niederlandin bei Angermünde, 1. Mechthild Schulze-Dörrlamm-. Das Reich der Salier. Katalog. 170-171. Temetőkből: Strzemieszyce Wielkie, pow. Bedzin, 1. Helena Zoll Adamiková: Wczesnosredniowieczne cmentarzysko szkieletowe Malopolski I. Wroclaw-Warszawa-Kraków 1966. 23. t. 4.; Jozef Marciniak: Cmentarzysko szkieletowe z okresu wczesnosredniowiecznego v Strzemieszycach pow. Wegrów; Kristina Musianowicz: Granica mazowiecko-drehovicka i. m. 1. t. 6.; Lutomiersk 94. sír, 1. Andrzej Nadolski - Andrzej Abramowicz -Tadeusz Poklewski: Cmentarzysko z XI. wieku w Lutomiersku pod Lodzia. Lodz 1959. 103. t. 2., 63. t. 8., 103. t. 1., 63. t. 7. (93. sír), 63. t. 10. (96.sír). Eredetük a skandináv leletek szerint északon keresendő, ahol arany változataik sem ritkák, 1. Jan Zak\ „Importy" skandinawskie na ziemiach zachodnioslowianskich od IX do XI wieku (czesc analiticzna). Poznan 1967. 223-225. 105 Marosi A.: Székesfehérvár honfoglaláskori temetői i. m. 26. (1. sz. kép: 7.); Ruttkay, A:, i. m. 12. 106 Kovács László: A Tiszalúc-Sarkadpusztai (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 11. századi magyar temető (előzetes jelentés). Archaeologiai Értesítő 111. (1986) 221.
