Századok – 2004

Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381

384 MESTERHÁZY KÁROLY közölte, egyértelműen a Hacksilberfunde csoportjába sorolták a hasonló leleteket, csak a Szőke Béla által megalkotott végleges magyar műszó váratott sokáig magára.19

Természetesen nem ezek voltak e „kincshorizont"-nak a legkorábbi leletei Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében. Nagy valószínűséggel a galgóci sír nyakperecét kell a legelsőnek tartani (1868).2

0

Ezt követték az oroszvári fülbevalók 1890-ből,2

1

és a tokaji kincsből is ismert fülbevalók (1896, 1897), valamint később párhuzamaik Vácról, Szobról, stb.2

2

Majd a nagy, mindmáig közöletlen Etyek-Richard pusztai, törtezüstöt is tartalmazó kincs következett 1899-ben.2

3

A nevezetes leletek sorát a zsennyei kincs zárta le 1925-ben.2

4

Magukkal a magyarországi törtezüst leletekkel előbb Szőke Béla (1962) és Bóna István, majd Anton Tocik és Szőke Béla Miklós foglalkoztak.25 A nemzetközi — skandináv, német, lengyel, cseh, orosz — kutatás az elmúlt száz évben több száz leletet közölt, dolgozott fel és rendszerezett.2

6

Lassan elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor új szempontok (pl. a struktúra) szerint újra vizsgálják a kincsek egyes tárgyait (pl. kosaras függőket).27

A zárt kincseket már említettük (Darufalva, Etyek-Richard puszta, Királyfóld, Tokaj, Zsennye). A sírleletekből azonban számos olyan ékszerfajta került elő, amelyek a törtezüst kincsek valamelyikében is előfordulnak. Jelen alkalommal ezeket kívánjuk ismertetni, főleg azokat, amelyekkel az ásató régészek és a leletek közlői eddig nem foglalkoztak, vagy fel sem ismerték, esetleg rosszul határozták meg őket. A legszámosabbak a különböző fémgyöngyök. 19

Szőke Béla: A bjelobrdoi kultúráról. Archaeologiai Értesítő 86. (1959) 42. 20

Römer Flóris: Galgóc. Archaeologiai Értesítő 1. (1868-1869) 105.; Römer Flóris: A galgóci ezüstdísz lelet. Archaeologiai Értesítő 4. (1871) 165-166. 21

Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. (1962) 50. 22

Mesterházy Károly: A ún. tokaji kincs revíziója. Folia Archaeologica 43. (1994) 193-239. 23

Fehér Géza - Éry Kinga - Kralovánszky Alán: A közép-Duna-medence magyar honfoglalás-és kora Árpád-kori sírleleltei. Régészeti Tanulmányok 2. (1962) No. 305. 24

M. Poll Katalin: A zsennyei kincs. Archaeologiai Értesítő 46. (1932-33) 62-84. 25

Bóna, István: Der Silberschatz von Darufalva. Acta Achaeologica Hungaricae 16. (1964) 151-169.; Tocik, Anton - Paulik, Jozef: Mohyla z mladsej doby bronzovej a kostrové pohrebisko z 11. storocia V Capore. Slovenska Archeologia 17. (1979) 87-120.; Szőke Béla Miklós - Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes Archaeologici Hungáriáé. Bp. 1987. 75-76. 26 Marten Stenberger: Die Schatzfunde Gotlands in der Wikingerzeit 2. Lund 1947., 1. Stockholm, 1958.; Helmut Preidel: Der Silberschatz von Saaz. Mannus 31. (1939) 538-589.; Heinz Knorr: Die Hacksilberfunde Hinterpommerns, der Grenzmark und der Neumark. Mannus 28. (1936) 160-224.; Jacek Slaski - Stanislaw Tabaczynski: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne Wielkopolski. Warszawa-Wroclaw 1959.; Teresa i Ryszard Kiersnowscy: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne z Pomorza. Warszawa-Wroclaw 1959.; Ryszard Kiersnowski: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne z Polabia. Wroclaw-Warszawa-Krakow 1964.; Anatol Gupieniec - Teresa i Ryszard Kiersnowscy: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne z Polski Srodkovej, Mazowsza i Podlasia. Wroclaw-Warszawa-Krakow 1965.; Marian Haisig - Ryszard Kiersnowski - Janusz Reyman: Wczesnosredniowieczne skarby srebrne z Malopolski, Slaska, Warmii i Mazur. Wroclaw-Warszawa-Krakow 1966.; Rudolf Turek: Zlomkoveho stribro z Kelcskeho nálezu. Numizmaticky Sbornik 7. (1962) 83-113.; Uő: Ceské hradistni nálezy datované mincemi. Slavia Ant. 1. (1948) 485-534.; Eduard Fiala: Nalez Cistévesky. Pamatky Arch. 17. (1896-1897) 255-258. 27

Maria Dekówna: Zausznice koszyczkowate — przyczynek do badan nad pochodzeniem wczesnosredniowiecznych ozdób srebnych wystepujacych na terenie Polski. Archeologia Polski 37. (1992) 89-122.