Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
378 BOLLÓK ÁDÁM lását, a frank típusú kardok erdőövi elterjedtségét,18 2 a csont- és agancsfésűk hasonlóságát18 3 ), nem is tévedhettek olyan nagyot. A mai Északnyugat-Oroszország területén élő ruszoknak sem volt ismeretlen Birka, s Hedeby aktív birkái kapcsolatai alapján valószínűleg Hedeby, a dánok és a frankok sem. Arra nézve, hogy a bizánciaknak nem ez volt az egyetlen kísérletük a skandinávokkal való kapcsolatfelvételre, egy másik nyommal is rendelkezünk. Hedebyből előkerült egy gyűrű, melynek tulajdonosa a felirat szerint egy Theodosios nevű patrikios volt. A felirat betűi hasonlítanak Theophilos aranyérméire; a publikáló több érv alapján 820-860 közé datálta. Shepard nagy valószínűséggel helyesen azonosította a gyűrű tulajdonosát azzal a Theodosiosszal, aki 840-ben Velencében, majd 842-ben Lothar udvarában járt Theophilos követeként (eme második útjához kapcsolódhat a gyűrű is).184 Lothar és I. Horik között 841-ben létre is jött egy megállapodás a két hatalom flottáinak együttműködéséről.185 Lothar mái- korábban is szövetkezett egyes viking vezérekkel (mindenek előtt Harald egykori dán királlyal apja ellen, majd földet is juttatott szövetségesének hatalomra kerülésekor).186 * Ha a fenti elképzelés helyes, akkor a 838-839. évi rusz követség Ingelheimbe irányításának nem csak az lehetett az oka, hogy egy rejtélyes ellenség elzárta a ruszok keleti útját. Ez ellen szól szerintünk, hogy a ruszok nem csak egy utat választhattak hazatérésükhöz. A Dnyeperen éppúgy eljuthattak északi hazájukba, mint a Donon felhajózva az Okáig, vagy a Volgán. Legvégső esetben a Feketetengerről a Kaukázustól északra fekvő kazár területen keresztül (pl. Kubán folyó) kijuthattak volna a Kaspi-tengerre vagy a Volgához. A kazár-bizánci és a kazárrusz viszony ekkoriban jó (vö. Sarkéi építése!), a Kaukázuson áthaladó kereskedelmi utak ismertek voltak.18 7 A ruszok pedig, ha kellett, tevére vagy lóra szálltak (vö. Ibn Hordádbeh adatát a Bagdadig tevén utazó ruszokról). A 9. század első feléből nem ismerünk olyan népet, amely mindezen utakat egy időben képes lett volna elzárni a skandinávok elől. Kivéve talán a kazárokat, de az ő „közreműködésükre" semmi sem utal. Azt, hogy a bizánciak ne tudtak volna arról, hogy a frankoknak a 9. század első évtizedeiben komoly gondot okoztak a vikingek, nem tartjuk elképzelhetőnek, így számíthattak arra is, hogy Lajos gyanakvással néz majd az idegenekre (amint ez be is következett). Ugyanakkor tudtak a két nép viszonyának javulásáról is, s ez reményekre jogosította fel őket. Nem sejthették viszont, hogy Lajos gyanakvásához különösen jó táptalajt szolgáltathat egy ekkoriban érkező angliai pap jóslata, 182 Kirpiőnikou, A.N.: Connections between Russia and Scandinavia in the 9th and 10t h centuries, as illustrated by weapon finds. Scando-Slavica. Supplementum I. (1970) 50-76. A kardok közül csak néhányat tart a 9. századra datálhatónak. 183 Franklin, S. — Shepard, J. : The Emergence of Rus i. m. 56. 184 Shepard: The Rhos guests of Louis the Pious i. m. 55-58. 185 Uo. 58-59. 186 Annales Bertiniani s. a. 841.: „Herioldo, qui cum ceteris Danorum pyratis per aliquot annos Frisiae aliisque christianorum maritimis commoda tanta sui causa ad patris iniuriam invexerat, Gualacras aliaque vicina loca huius meriti gratia in beneficium contulit" (i. m. 26.) 187 Vö. Noonan: When and How Dirhams i. m. 403-448.
