Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE... 371 ajándékokkal megnyerte „HaLGü"-t, „RüSáYá" királyát, hogy támadja meg ,,SMKRYY"-t.14 3 A két nép viszonyában bekövetkezett változás okairól sajnos nem rendelkezünk konkrét forrással, így hipotézisekre vagyunk utalva. Már szóltunk arról, hogy a 10. század elején átrendeződtek Kelet-Európa piacai. Miután a dirhemforgalom a Közel-Kelet - Kaukázus - Kazária útvonalról a Közép-Ázsia - Kwárezm - Volgai Bolgária útra tevődött át, a kazárok nem engedték át a ruszokat az iszlám világ felé, mint ezt József válaszlevelének rövid változata is említi. Ezzel azt akarták elérni, hogy a kereskedelem útjai Itilen és Volgai Bolgárián át haladjanak, a ruszokat pedig kikapcsolják a szállításból.14 4 Ezek után a ruszoknak nem volt létérdekük a kazárokkal való jó kapcsolat. Nem véletlen, hogy a Masc üdí által leírt vállalkozásra a rusz csapatokat csak úgy engedte át a kazár uralkodó, ha azok a zsákmányból részt adnak neki. Az akció Masc üdi szerint is konkrétan katonai céllal indult!14 5 Ennek fényében talán az sem véletlen, hogy Ibn Isfandiyár már említett művéből értesülünk a rüs-ok első Kaspi-vidéki betöréséről, amely valamikor 250/864-270/883 közé tehető.14 6 Nem lehetetlen, hogy ez összefüggésben volt azzal a ténnyel, hogy 869 után Kelet-Európában elkezdődik az a periódus, amit Noonan „az első nagyobb ezüstkrízis"-nek14 7 nevez. Röviden talán nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy a kazár-rusz viszony a 9. század első felében nemhogy ellenséges lett volna, hanem a közös gazdasági érdekeltségek miatt baráti lehetett. Nincs tehát okunk azt feltételezni, hogy a kazárok miatt kellett a ruszoknak nyugat felé hazatérniük. A 9. századi magyar-rusz viszonyról ennyit sem tudunk. Valószínű azonban, hogy hasonló lehetett a kazár-rusz viszonyhoz. A ruszok, mikor áthaladtak a magyar területeken, adót fizethettek a magyaroknak. Ahhoz ugyanis, hogy az Ibn Hordádbeh által leírt utat megtehessék (ha nem több útvonal összemosódásáról van szó), át kellett haladniuk azon a vidéken, amit a magyarok fennhatóságuk alatt tartottak, akárhová is helyezzük a magyarság ekkori lakóhelyét. (Annak, hogy ez a Dnyepertől jóval nyugatabbra helyezkedett volna el, nem sok esélyét látjuk, mint ahogy nem tartjuk különösebben valószínűnek a Volga menti „Levediát" sem.)14 8 Az arab szerzőknél csak egy rövid tudósítás található az ellenségeskedésről. GardizI szerint a magyarok „a szlávokat és az oroszokat megrohanják".14 9 Hogy a tudósítás mikorra vonatkozik, nem tudjuk pontosan meghatározni. Valószínűleg azonban a 9. század második felére, illetve végére. Gardizíről nem mutatható ki ugyanis, hogy ismerte volna Ibn Hordádbeh művének 846-os verzióját.15 0 Ha a 830-as évek végén ellenséges viszonyt tételezünk fel, két kérdést kell megválaszolnunk: (1) miért engedték át a ruszokat Bizánc felé menet? (2) ha 143 A rusz hadjárat leírása: folio 2 recto 15 — folio 2 verso 10. In: Hunyadi'. A Schechter-féle szöveg i. m. 169-170. 144 Noonan: Khazaria, as an Intermediary i. m. 202-204. 145 Mas'oidí In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 175. 146 Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 176. (148. sz. jegyz.). 147 Noonan: Khazaria, as an Intermediary i. m. 183. 148 д Volga menti „Levediá"-ról 1. Vékony Gábor: Levedia meg Atel és Kuzu. Magyar Nyelv 82. (1986) 46-47.; Várady, L.: Revision des Ungarn-Image von Konstantinos Porphyrogennetos. Byzantinische Zeitschrift 82. (1989) 26. 149 Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 209. (832. sz. jegyz.). 150 Harmatta János: A honfoglalás mai szemmel. Magyar Nyelv 94. (1998) 138.
