Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
366 BOLLÓK ÁDÁM a dirhemek a 8-9. század fordulóján jutottak el nagy mennyiségben Kelet-Európába, 800 körül már megjelentek Sztaraja Ladogában az ott talált 786/787-es záróveretű kincslelet alapján, majd ezután szinte azonnal beindult exportjuk a Baltikum felé. Mindez arra mutat, hogy a ruszok 800 körül tudomást szerezhettek arról, hogy a délebbi vidékeken ezüsthöz lehet jutni. A kezdetek meghatározásában talán segítségünkre lehet a Peterhovból (Szentpétervár környéke) előkerült 804/805-ös záróveretű kincslelet. Ebben ugyanis 20 ( + 1) db feliratos érmét is találtak: két darabon arab, négyen kazár, egyen görög, tizenhármon skandináv (rúna) felirat vehető ki (illetve az egyiken egy kereszt). Ha elfogadjuk azt a logikus feltevést, hogy minden érmére a saját népéből származó egyén véste a jeleket, akkor ezen pénzek kirajzolnak egy iszlám világ - Kazária - Bizánci Birodalom (valószínűleg a Krím vidéke) - Észak (Sztaraja Ladoga vidéke) utat. Márpedig Ibn Hordádbeh szerint a rüs kereskedők éppen ezt tették meg. Felvethető persze, hogy ezek véletlenül kerültek egy kincsbe, ám az a tény, hogy a 200 000 keleteurópai és baltikumi dirhem közül mindössze 101 feliratos érmét ismerünk, s ennek 20%-a (!) a peterhovi leletből származik, arra mutat, hogy „a peterhovi kincs feliratos dirhemeit csak szándékosan gyűjthették össze."113 Figyelembe véve, hogy a volgai bolgár piacok majd csak a 10. század elején élénkülnek meg, s Kazáriától északra nem ismerünk a 9. század első feléből olyan nagyobb központot, amely megfelelő „infrastruktúrá"-val rendelkezett volna észak népei és a mohamedán kereskedők közötti üzletek lebonyolításához, érthetővé válik, hogy a ruszoknak miért kellett délre utazniuk legalább Kazáriáig, de sokszor továbbhaladva az ezüst forrásának irányába.114 A peterhovi lelet 804/805-ös záróveretével arra mutat, hogy a ruszok már a 810-820-as években megtehették az Ibn Hordádbeh leírásából ismert utat. A 9. századi dirhemkincsekből további utakra is következtethetünk. Oroszország európai területén 3 olyan régió van, ahol nagyobb dirhemkoncentráció mutatható ki: (1) a Dnyeper-vidék, (2) a Felső-Volga medencéje, (3) a Ladoga-Ilmeny-vidék. Az első kettő a dirhemek északra hatolásának útjait mutatja, a harmadik pedig a Baltikum, illetve Skandinávia felé áramló érmék lecsapódása. Az is valószínűnek látszik, hogy a dirhemek elsősorban a Volgán haladtak délről északra.11 5 A 820/821-es záróveretű elmedi kincs egyik dirhemén talált „S" rúna arra vall, hogy a 9. század első felében a varég-ruszok már használhatták a volgai vízi utat Kazáriába vezető expedícióik során. Erre mutatnak a Felső-Volga-régió dirhemkincseinek 820-840-es évekből származó záróveretei is.11 6 Golden is úgy véli, hogy a korai időkben a Volga volt a főbb út a déli kereskedelemben.117 A magyarázat is kézenfekvőnek tűnik. Azt már fentebb, Szarszkoje gorodiscse esetében láttuk, hogy a Felső-Volga-vidéken a helyi finnugor népesség — ha közvetetten is, de — már feltehetőleg a vikingek érkezése előtt bekapcsolódott a Közel-113 Noonan, Th. S.: When did Rüs/Rus' Merchants first visit Khazaria and Baghdad? Archivum Eurasiae Medii Aevi VII. (1987-1991) 217. „The dirhams with graffiti in the Peterhof hoard can only have been deliberately collected." 114 Noonan: When did Rüs/Rus' Merchants i. m. 215-217. 115 Noonan: Why the Vikings i. m. 342., a kérdéskomplexumra: uo. 341-343. 116 Noonan: When did Rüs/Rus' Merchants i. m. 218-219. 117 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 93.
