Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
360 BOLLÓK ÁDÁM ba,7 7 sőt al-Istahri azt is megmondja, hogy „az Atil [...] ar-Rùst átszelve Bulgár, majd Burtás mentén halad el, mígnem a Kazár-tengerbe szakad".78 Tehát ar-Rüst Bulgártól északra - északnyugatra helyezi. Golden is a Volga mellé lokalizálja al-Artäniyat: (1) Az arab-zsidó források a Volgát „Arta"-nak hívták, az onnan származó bőröket pedig „arti"-nak. (2) Az arab al-Artáníya alak szerinte egy *Rutániya alakot ad vissza, hisz a ro-lru- kezdetű szavak gyakran alakulnak át így az arabban idegen nyelvi átvétel esetén (pl. : Armanis < Pcoiaavôç).79 Ezek után úgy látjuk, hogy az al-Istahri — Ibn Hauqal — al-Bakrí hagyomány egy Volga menti, Volgai Bolgáriától északra - északnyugatra fekvő rusz területről beszél, ám egyértelműen egy 10. századi helyzetet mutat. Ezért nem érthetünk egyet Golden azon nézetével, miszerint a 838-839. évi rusz követség innen ment volna Bizáncba, s abban sem, hogy ez lett volna a források által a 9. században említett Rusz Kaganátus.80 Földrajzi helyzeténél fogva azt sem látjuk valószínűnek, hogy a magyarok vándorlása pusztította volna el a 9. században, sőt, úgy tűnik, akkoriban még nem is létezett. d. Rurikovo gorodiscse Végigtekintve azon a néhány északnyugat-oroszországi településen, ahonnan a 9. század első feléből régészeti adatunk van a skandinávok jelenlétéről, szintén nem találunk tűi sok bizonyítékot arra, hogy az Annales Bertinianiban említett rhos chacanus ott székelt volna. A követség Ingelheimbe irányítása egy északi helyre mutat, ám ez nem zárja azt ki, hogy a célpont egy óriási kerülővel akár Dél-Oroszország is lehetett. Ha az északi településeket vizsgáljuk, először Sztaraja Ladogára kell gondolnunk, hisz innen a 8. század második felétől ismert a skandinávok jelenléte. Arra azonban, hogy itt a 9. század első felében egy hatalmi központ lett volna, semmi sem mutat. Első erődítési periódusa az ásatások szerint csak az E2 réteg fölött mutatható ki (miután a településen a 9. század utolsó harmadában nagyobb tűz pusztított - a körülményekből ítélve nem magától), s fegyverek sem kerültek elő az alsó rétegekből. Nem ismert olyan épület sem, ami uralkodói rezidenciára utalna, bár a kiteijedt külső területeken eleddig nem végeztek ásatást.81 így semmilyen pozitív bizonyíték nincs arra, hogy a korban Sztaraja Ladoga uralmi központ funkcióját töltötte volna be. A másik korai település Szarszkoje gorodiscse a Felső-Volga vidékén. Mint fentebb láttuk, itt egy nagyobb finnugor népességbe betelepülő kis skandináv közösséggel van dolgunk. A környékről majd csak a 9. század végén mutathatóak ki újabb skandináv telepesek. S bár valószínűnek tarthatjuk, hogy körülbelül ezt 77 al-Istahri In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 27., 29.; Ibn Hauqal In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 74. 78 al-Istahri In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 29. 79 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 94. A Golden példájában idézett névalak: Mascüdi In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 183. 80 Golden: The Question of the Rus' Qaganate i. m. 95-97. 81 Davidan: Contacts between Staraja Ladoga i. m. 89.; Franklin, S. — Shepard, J.: The Emergence of Rus i. m. 19., 32-33.
