Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
358 BOLLÓK ÁDÁM is fenntartotta számunkra. Al-Istahrí munkája két változatban készült el, az első 933, a második 951 körül. Ibn Hauqal 943-973 között utazta be az iszlám világot, s müvét — mely gyakorlatilag al-Istahrí művének átdolgozása, bővítése — 987 előtt készítette el.61 Al-Bakrínak a ruszok lakóhelyére vonatkozó leírását részben al-Istahrítól és Ibn Hauqaltól vehette, részben pedig az'al-Gayhanï-hagyomânyra támaszkodott.62 E hagyomány három rusz területről tud: (1) Kűyába központtal (Kijev), (2) as-Saláwíya (novgorodi ruszok), (3) al-Artânïya, királyuk Artäban székel.63 Kérdéses, hogy ezeket az adatokat ebben a formában lehet-e a 9. század első felére vonatkoztatni. Véleményünk szerint nem. Ugyanis (1) mint fentebb láttuk, Kijev rusz központként való szereplése kizárja ezt. A Kűyába név is ez ellen szól. Egyet kell értenünk ugyanis Bónával: „Amikor azonban a magyar honfoglalás utáni időktől kezdve az arabok a várost új néven: Kűyába [...] kezdik emlegetni (amelyből majd a Kyev-Kijev kialakul) már a normann ruszok voltak az erőd és a környéke új urai."6 4 (Kiemelés az eredetiben.) Tehát a Kűyába alak is leghamarabb a 10. század elejére mutat. (2) Az al-Gayhánlra visszamenő hagyomány tűnik a régebbinek, abban pedig csak egy rusz központról volt szó. Alátámasztja ezt, hogy Ibn Rustanál Kijev neve még Wáxlx alakban szerepel.6 5 (3) Logikusnak látszik, hogy a ruszok kereskedelmi tevékenységük folytatása közben csak fokozatosan telepedtek meg a délebbi területeken. Láttuk, hogy Szarszkoje gorodiscsében már a 9. század első felében kimutatható a korai rusz jelenlét. Ettől 10 km-re északra fekszik néhány nagyobb kiterjedésű település: Bolsoje Tyimerevo, Mihailszkoje, Petrovszkoje. Egyedül Tyimerevóból ismert egy olyan hamvasztásos sír, amely a 9. század első felére keltezhető, ám ezenkívül mind itt, mind a másik két településen a 9-10. század fordulója tájára tehető a ruszok megjelenése és megtelepedése.6 6 Ekkoriban tűnnek fel itt többek között a Thor kalapácsát ábrázoló amulettek a vas nyakperecekkel együtt, amelyek skandináv kapcsolataihoz kevés kétség férhet.67 Szinte biztos, hogy ezeket a ruszokat a Középső-Volgánál kialakult piacok vonzották a Volga-Kotoroszl, majd a Volga-Kljazma vidékre. Mindez egy újabb — szintén nem nagy népességet megmozgató —, északnyugat felőli bevándorlással járt együtt.6 8 A Volga mentén, némileg délebbre találkozott Ibn Fadlán 921-922-es útja során ruszokkal. Kitűnő, életszerű leírása6 9 bizonyítja, hogy tényleg valódi élmények állnak mögötte, s ezzel megkérdőjelezhetetlenné teszi, hogy a volgai bolgárok piacait a 10. század első felében valóban felkeresték a rusz 61 Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp. 1999. 70.; Kmoskó'. Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 74-76. 62 Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 258. (244. sz. jegyz.). 63 al-Istahri In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 32.; Ibn Hauqal In: Kmoskó-. Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 80.; Al-Bakri In: Kmoskó-. Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 258. 64 Bóna\ A magyarok és Európa i. m. 23. 65 Ibn Rusta In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 209. 66 Franklin, S. — Shepard, J.\ The Emergence of Rus i. m. 36-37., 65-66. 67 Novikoua, G. L.: Iron neck-rings with Thor's hammers found in Eastern Europe. Fornvännen 87. (1992) 73-87. 68 Franklin, S. — Shepard, J. : The Emergence of Rus i. m. 66-67. 69 Részleteket magyar fordításban 1. Brondsted, J.: A vikingek. Bp. 1983. 236-239.
