Századok – 2004
Tanulmányok - Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez II/325
336 VESZPRÉMY LÁSZLÓ egy dinasztikus kultuszhely, temetkezőhely kialakítását szükségessé, aminek szimbolikus jelentőségét, különböző okokból, még néhány generációig maguk a királyok sem ismerték fel. Amennyiben azoknak van igazuk, akik még egy Kálmán-koránál korábbi krónika-szerkesztéssel számolnak, akkor e szerkesztés a német hatás alatt működő írástudók egyik utolsó alkotása. Nem szoktuk külön kiemelni, mert természetesnek vesszük, de a koronázási szertartás meghonosítása is rendkívüli jelentőségű. Részben azért, mert a szomszédos területeken a politikai viszonyokból következően még koronázásra sem nagyon kerül sor (Csehország: 1085, 1158, Lengyelo.: 1025-től). Ugyanakkor például Norvégiában majd csak a 12. században honosodik meg francia hatásra a koronázási szertartás, amit korábban egy egyszerű egyházi felkenési szertartás helyettesített4 8 . Nálunk a tanácsadók tudták, hogy egy „ideális" államhoz mi tartozik hozzá, s abból István rendkívüli hosszú uralkodás alatt sok mindent megvalósítottak. Azt, hogy a Szent István-i alapokból mit romboltak le a Péter és Aba-kori zavaros, polgárháborús viszonyok, majd azt követő pogány felkelések, csak találgatni lehet. Mindenesetre az 1060-as évektől egy űjabb egyházszervezési hullám vehette kezdetét, aminek eredménye a századforduló politikai és egyházi konszolidációja, a hazai kulturális élet félreismerhetetlen megpezsdülése. 1095-től nem egyszerűen egy írástudó, a külföld, köztük a pápa által elismert kánonjogi tudással rendelkező uralkodó országlásáról van szó, hanem a hazai írásbeliséget tudatosan fellendítő kulturális program megvalósításáról4 9 . Ennek szemmel látható eredményei a legendák, a Kálmán-kori törvények, közöttük a zsidókkal való adás-vételek kapcsán kötelezően előírt írásos bizonylatok használatáról, az oklevelezés terjedéséről. Éppen a Pozsonyi évkönyvet megőrző Pray-kódexben maradtak fenn Kálmán törvényeinek 12. század közepi másolata, ami arra utalhat, hogy azokat az országban nagyobb számban köröztették, legalábbis eljutottak a nagyobb egyházi központokba, pl. Pozsonyba5 0 . Talán nem véletlen, hogy a veszprémvölgyi apácáknak még Szent István által adott görög és latin nyelvű, zárt oklevelet ekkor, 1109-ben nyitják fel, majd készítenek egy Kálmán által megerősített másolatot róla. Mindezek alapján egy Kálmán-kori krónika-szerkesztés, mások szerint átszerkesztés mellett kétségkívül komoly érvek szólnak5 1 . 3. Az Evkönyvek problémája. Az Altaichi évkönyv. Az elbeszélő források korai története kapcsán óhatatlanul felmerülnek terminológiai kérdések. Ha végigtekintünk all. századi írásbeliség termésén, úgy látszik, hogy a legendáknak voltak adottak azok a műfaji keretei, amelyeket a század második felében már hazai szerzők, pl. Mór pécsi püspök is ki tudtak tartalommal tölteni. 48 Sverre Bagge előadása a Közép-Európa egyetemen, 2003 augusztus. 49 Font Márta: Könyves Kálmán és kora. Szekszárd 1999, 24-35. 50 A törvények sokszorosítására Jánosi Mónika: Törvényalkotás a korai Árpád-korban. Szeged 1996, 89. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 9.). Európai kitekintésre Rosamond McKitterick: The Carolingians and the Written Word. Cambridge 1989, 23-59. 51 A Kálmán-kori „ősgeszta" melletti érveket összegyűjti Kristó Gy.: Magyar historiográfia I, 32.
