Századok – 2004

Tanulmányok - Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez II/325

Veszprémy László MEGJEGYZÉSEK KORAI ELBESZÉLŐ FORRÁSAINK TÖRTÉNETÉHEZ 1. A 11. század történelmi emlékezete. A környezet. Hosszadalmas és magától értetődően nehezen megnyugvó viták kereszttűzében áll a magyarországi elbeszélő források keletkezésének első két évszázada, amelyet nyugodtan nevezhetnénk „sötétnek", hiszen az utókor csak igen bizonytalanul tapogatózik benne1

. Első pillantásra akár lehangolónak is tűnhet az eredmény, amikor kísérletet teszünk a hazai írásbeliség egyes fennmaradt emlékeinek áttekintésére. Ugyanakkor, ha az összehasonlítást nem a fejlett nyugat- és középeurópai térségek között végezzük el, hanem a 10-11. században Európa perifériáján megszülető államokra korlátozzuk, az összehasonlítás korántsem annyira lehangoló, teljesen más eredményre jutunk. Skandinávia, Cseh- Lengyelország írásbelisége hasonlóképpen lassű léptekkel, igen visszafogott mennyiségi mutatókkal indul fejlődésnek, s közel azonos menetrendet tartva gazdagodott és járta át e társadalmakat egyre mélyebben az írott szó a 13. század végéig. Az összehasonlítás a hasonlóságok megrajzolásán túl még meglepő eredményre is vezet, ti. Magyarország a térség államalakulataival szemben bizonyos előnnyel is rendelkezik, mind a műfajok sokszínűségét mind az összesített számbeli eredményeket tekintve. Legutóbb Anna Adamska, majd Font Márta szembe-1 A tanulmány a T 038205. sz. OTKA pályázat keretében készült. A teljes, de még egy megközelítő teljességű bibliográfiai tájékoztatás is reménytelen lenne. Ezért leginkább csak a legutóbbi évtizedekben megjelent historiográfiai alapmunkákra hivatkozom: Források: Szentpétery Imre (szerk.): Scriptores rerum Hungaricarum. 1-2. Bp. 1937-38, továbbiakban SRH), Galántai Erzsébet-Kristó Gyula-Mályusz Elemér: Chronica Hungarorum 1-3. Bp. 1985-89. Fakszimile kiadása: Bp. 1986. Fordítás: A magyarok krónikája. Ford. Horváth János, Bp. 1978. A magyar vonatkozású forrásokat változatlanul Gombos Ferenc Albin kiadásából szokták idézni: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. 1-3. köt. Budapest, 1937-38., modern fordításuk pedig megtalálható: Kristó Gy. (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged, 1999. (továbbiakban ÁKÍF). Irodalom: Repertórium fontium históriáé medü aevi. (Roma 1967, 1970, 1990), 2. k. 357-59., 3. k. 301-302, 322-23, 409-411., 6. k. 608-9.; Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 1995; Kristó Gy.: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2002; Kristó Gy.: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig Budapest 1994; Norbert Kersken: Geschichtsschreibung im Europa der „nationes." Nationalgeschichtliche Gesamtdarstellungen im Mittelalter. Köln, Weimar, Wien 1995, Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961; Szovák Kornél: L'historiographie hongroise à l'époque arpadienne, In Csernus Sándor és Korompay Klára (szerk.): Les hongrois et l'Europe: conquête et intégration.. Párizs-Szeged 1999, 375-384. Szovák К. és Szakács Margit, in Magyar Kódex I-II. Bp. 1999, 193-196, 150-155., Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Bp. 2000.