Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 289 megemlíteni az ún. hirsau-i reformot, amely a 11. század végén teljesedett ki Vilmos apát vezetése alatt.10 9 Sajátos alakultak a reformok Normandia és Anglia területén, ahol a korábbi szerzetesi hagyományok hatásaként sokkal erősebben élt a kolostorok önállóságának gondolata. A normandiai hercegek, I. és II. Richárd támogatásával olyan kolostori központok keltek (újra) életre, mint Fécamp, Mont-Saint-Michel, Bee, Jumièges. E munkában tűnt ki St. Gérard, Guillaume de Volpiano. Az angliai normann hódítás utat nyitott a szigetország területe felé is, ahol Lanfranc és Anzelm a normandiai elképzeléseket honosították meg (Bury, Canterbury), amelynek lényege abban állt, hogy a kolostori önállóság, exemptio mellett lelkipásztori tevékenységet is folytattak, sőt olyan saját joghatósági terület létrehozását célozták meg, ahol maguk is püspöki jogokat gyakoroltak.110 Fontos megemlékeznünk az exemptio első teoretikusáról, Abbon de Fleuryről, aki a St. Benoît-sur-Loire (Fleury) apátjaként heves vitát folytatott a területileg illetékes orléans-i püspökkel. Az Ordinarius, a reimsi érsek (Arnulf) letétele miatt kialakult konfliktusban heves támadást intézett Abbon ellen, aki apátsága jogai érdekében több vitairatot is összeállított (Liber Apologeticus, 994; Collectio Canonum, 994—996), illetve több levelében is határozottan a kolostorok szabadsága mellett foglalt állást. Ezen túlmenően jogait, exemptioydt pápai privilégiummal igyekezett megerősíteni, e célból kérte V Gergely pápát, hogy egy korábbi — IV Gergely nevében kelt — privilégiumot erősítsen meg, amit a pápa teljesített is.111 109 A reform sok tekintetben a Cluny-ben megfogalmazott törekvéseket mintázta (kolostori önállóság, függetlenség a megyéspüspöktől, stb.), bár nem párosult kongregáció szervezésével. Jellemző eleme volt a Vogt-rendszer szabályozása, a pápai oltalom megszerzése. Hirsau jelentős hatással volt Szt. Gallen, Szt. Blasien, Schaffhausen apátságokra is, 1. Csóka J. L.: Szent Benedek fiai i. m. I. 170-171.; Hirsch, H.: Die Klosterimmunität i. m. 4-17., 26-57. 110 Általánosságban 1. Csóka J. L.: Szent Benedek fiai i. m. I. 160-165. Az említett sajátosságokra 1. Lemarignier, J.-Fr. : Étude sur les privilèges d'exemption i. m. 111 Lemarignier, J.-Fr.: Etude sur les privilèges d'exemption i. m. 10-12. Abbon munkáiban a kolostorok szabadsága párosul a római primátus gondolatával. A Liber Apologeticusban tételesen felsorolja és meg is válaszolja a püspöki túlkapásokat (PL CXXXIX. col. 462—472.). Másik művében, amelynek elkészítését már az előző munka bevezetésében szükségesnek tartotta, saját szempontjai szerint válogatta össze a kolostorok szabadságát alátámasztó kánonokat. Ezek: 2. De defensoribus ecclesiarum 5. De privilegiis ecclesiae et possesionum eius 14. De electione abbatis 15. De ordinatione abbatis et de accessu episcopi ad monasterium 16. De abbate, quod sacerdos esse debeat 17. De accusatio abbate quid sit agendum 20. De rectore Floriacensi 21. De sacerdotio monachi 23. De clericis qui monachi volunt fieri et de insolentia episcoporum in monachos 25. De possessionibus ecclesiae in quibus clerici aedificant 28. De episcopis invasoribus praetermissa synodo 31. De episcopo, quid habere debeat de ecclesia 35. De avaritia sacerdotum 36. De injuste excommunicationis 46. De hiis, qui contra episcopum habent causam 47. De accusatis episcopis (PL CXXXIX. col. 474-508.). Forrásai zsinati határozatok, egyházatyák megnyilatkozásai, pápai döntések voltak. Ezek mellett Abbon számos levelet írt, amelyben rendre az apát és a kolostorok jogállását tárgyalta, és következetesen az önállóság, függetlenség gondolatát képviselte (különösen: epistolae 5., 8., 10., 11., 12., 14., 16., 17.: PL CXXXIX. col. 419-162.). Fleury exemptiojának alátámasztására több hamis oklevél is készült, ezek közül a legjelentősebb az, amelyik IV Gergely pápa nevében szólt (829 április: JE +2570., PL CXXIX. 995.). Ezt erősíttette meg V Gergely pápával (JL 3872., PU II. 655-657. [996-ra datálva!]). A hamisítványok közül egyedül ez volt Abbon munkája. A többi — VII. Benedek 980. évi (1. JL 3803., PU I. 507-509.; 2. PU I. 509-511.) és VIII. János 878. évi (JE 3182.) — bulla hamisítása nem hozzá köthető, 1. Fournier, P - Le Bras, G.: Histoire des collections canoniques en Occident depuis les Fausses Décrétales jusqu'au Décret de Gratien I. De la réforme carolingienne à la réforme grégorienne. (Bibliothèque d'histoire du droit) Paris 1931. I. 320-330.; Lemarignier, J.-Fr.:
