Századok – 2004

Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265

A PANNONHALMI APÁTSÁG A 11-13. SZÁZADBAN 267 ki (Pannonhalma),4

e témában a múlt század első két évtizede óta eltelt jó emberöltőnyi időben nem készült igényes összefoglalás.5 4 A pannonhalmi oklevéllel kapcsolatos viták összefoglalását 1. Fejérpataky L.: A pannonhalmi apátság Ellapító oklevele. Bp. 1878.; újabban: Thoroczkay G.: Szent István pannonhalmi oklevelének historiográfiája. In: Möns Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I—III. Szerk. Takács I. Pannonhalma 1996. I. 90-109. 5 A pannonhalmi rendtörténeti monográfiát megelőző időszakból kiemelhető Fuxhoffer Dámján munkája (Czinár Mór átdolgozásában): Damiani Fuxhoffer benedictini Pannonii Monasterologiae regni Hungáriáé libri duo. Recognovit Maurus Czinár. Pestini 1858-1860. (a továbbiakban: MRH) I. 32-54., 60. (Pannonhalma), 158-164. (Bakonybél), 165-173. (Tihany), 17&-186. (Pécsvárad), 187-193. (Zalavár), 193-195. (Zobor), 208-210. (Kolozsmonostor), 211-213. (Szekszárd), 217-220. (Garamszentbenedek), 222-228. (Somogyvár), 228-231. (Báta), 232-234. (Szentjobb), 234-237. (Földvár). Az egyes apátságok egyházjogi helyzetével a 19-20. század fordulóján a szakirodalom alig foglalkozott, egy-egy utalást találunk az egyes apátságok történetét tárgyaló munkákban, monográfiákban, 1. pl. Fraknói V: A szekszárdi apátság története. Bp. 1879. 12; Bunyitay V: A váradi püspökség káptalanai és monostorai a püspökség alapításától 1566. évig. (A váradi püspökség története III.) Nagyvárad 1883. 322-340., 329-333., 341-343.; Knauz At: A Garam melletti szent-benedeki apátság I. Bp. 1890. 14-15., 41-42., 63-80.; Balics, L.: A római katholikus egyház története Magyarországban I-II/2. Bp. 1885-1890. II/2. 162-164. (Bakonybél), 164-165. (Báta), 170-171. (Földvár), 171-173. (Garamszentbenedek), 179-190. (Kolozsmonostor), 189-199. (Pannonhalma), 199-200. (Pécsvárad), 201-203. (Somogyvár), 203-204. (Szekszárd), 205-206. (Szentjobb), 211-213. (Tihany), 215. (Zalavár), 216-217. (Zobor); Sörös P: „Nullius" terület volt-e a bakonybéli apátság? Különnyomat a Magyar Sión 1900. évi évfolyamából. Esztergom 1900.; Sörös P: A pécsváradi bencés apátság. Katholikus Szemle 1905. (különösen: 865-868., 873.); Erdélyi L.\ A tihanyi apátság kritikus oklevelei. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXI/3.) Bp. 1906. A rendtörténet megjelenését követően sem lendültek fel az ezirányú kutatások, egy-egy kisebb összefoglalás készült, 1. pl. Csomor L.: A kolozsmonostori benczés apátság és birtokai (1556-ig). Kolozsvár 1912. 13-20.; Haiczl K.\ A garamszentbenedeki apátság története. Bp. 1913.; Kiss Sz. : A bakonybéli apátság. Pápa 1925.; Follajtár E.: A zobori bencés apátság története. (A Nemzeti Kultúra ismerettára 2.) Komárom 1934.; Horváth J.\ A szerzetesrendek exemptioja. Temesvár 1911. 5-17., 66-70., 96-108., 157-158., 30-36. (Pannonhalma), 40-50. (királyi apátságok általában, illetve Pécsvárad, Zalavár és Bakonybél). Két komolyabb, nyugati szakirodalmat is felhasználó kutatás ismeretes a korszakból: Schermann E. : A szerzetes rendek exemptiojának kialakulása és a Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. In: A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve az 1915-1916-diki tanévre. Pannonhalma 1916. 57-133., különösen: 67-75., 76-99. (Montecassino), 99-118. (Subiaco), 118-133. (S. Paolo); Schermann E.: Szerzetesjog. Pannonhalma 1927.; Schermann E.: A szerzetesjog elemei. Pannonhalma 1939.; Szentpétery /.: Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV) Bp. 1918. Á későbbi munkákban általában a rendtörténet eredményei ismétlődnek, 1. pl. Holub J.: Zala megye története a középkorban I. Pécs 1929. különösen 331^104. (Zalavár, Tihany, Bakonybél); Mihályi E.: Szent István monostorai. In: Emlékköny Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára I—III. Szerk. Serédi J. Bp. 1938. (a továbbiakban: SzIEml) I. 363-385., 367-372. (Pannonhalma), 374-377. (Bakonybél), 377-380. (Zalavár), 380-382. (Pécsvárad), 382-383. (Zobor); Szentpétery I.: Szent István oklevelei. In: SzIEml II. 133-202. (különösen 160-167.); Csóka J. L.: Szent Benedek fiainak világtörténete I—II. Bp. 1970. I. 429-432., II. 586-591.; Szakály F.: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből I. Szekszárd 1968. 9-60., 10. (10. sz. jegyz.); Kozák K. : A szekszárdi apátság és a megyeháza története. Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. Szekszárd 1974. 339-383., 342., 348.; Vass E.: Szekszárd az apátság alapításától a török kiveréséig. In: Szekszárd város történeti monográfiája. Szerk. K. Balog J. Szekszárd 1989. 47.; Sipos G.: A kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működése. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri E., Jakó Zs., Tonk S. Bukarest 1979. 33-36. (különösen: 34-35.); Sümegi J.\ Báta a középkori és törökkori forrásokban 895-1686. In: Báta évszázadai. Emlékkönyv a bátai apátság alapításának 900 éves évfordulójára. Szerk. Kápolnás M. Báta 1993. 19-33.; Sümegi J.: Adalékok Báta, Cikádor és Zebegény monasteriológiájához. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/1-2. Bp. 1993. 143-154.; Mezősiné Kozák E.: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról. In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. [Bp.] 1993. 138.; Veress D. Cs.: Bakonybél története. Veszprém 1993. 22., 26.; Kiss, G.: La fondation d'une abbaye bénédictine de Somogyvár. In: Les Hongrois et l'Europe: conquête et intégration. Textes réunis par Sándor Csernus et Klára Korompay. Université de Szeged (JATE) - Paris III - Sorbonne Nouvelle (CIEH) - Institut Hongrois de Paris. Paris-Szeged 1997. [1999.] 327-341.; Kiss G.: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai. Egyháztörténeti Szemle II/l. (2001) 43-60. Az újabb irodalomból kiemelhető Solymosi L.: Exemptio. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gy., szerk. Engel P, Makk F Bp. 1994. 206.; Érszegi G.: Szent István pannonhalmi