Századok – 2004
Történeti irodalom - Documents d’Archives Francais sur L’Histoire du Bassin des Carpates 1918–1932. Vol. IV. Janvier 1922 – décembre 1927. (Ism.: Kecskés Gusztáv) I/253
253 TÖRTÉNETI IRODALOM spontán folyamat eredménye volt. Anglia mellett Hollandia nagyarányú fejlődését említi a kötet, ami a 15-17. századra vonatkozólag igaz, a holland kereskedelmi tőke azonban a 18. században nem a holland, hanem az iparilag fejlettebb dél-németalföldi, vagyis a belga területeken és Angliában áramlott be az iparba, az ipari forradalomban ezért a belga területek vettek részt, s váltak sok tekintetben mintaadóvá a kontinentális Nyugat-Európa számára is. Hasonlóképpen problematikus Magyarországra vonatkozólag az a megfogalmazás, hogy a parasztok magyarul beszéltek, amikor a 18. század végén a magyar anyanyelvűek aránya még nem érte el a népesség felét sem. A munkát egészében véve nagyon is hasznosnak tartom, nem utolsó sorban azért, mert a magyar történetírásban vékony érként jelen lévő egyetemes történeti kutatások lehetőségeire irányítja a figyelmet. Történetírásunknak nem szabadna visszariadnia az ilyen s hasonló összehasonlításoktól. A „kis nemzetek történetírása", mint Hajnal István megfogalmazta, nem utolsó sorban éppen azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a sajátos vonásokra hívja fel a figyelmet. Ezt a nagy nemzetek történetírása helyettünk aligha teszi meg. Berend T. Iván kötete a közép- és kelet-európai történelmi fejlődés 19. századi szakaszára vonatkozóan erre tesz összességében igen sikeres kísérletet. Gunst Péter DOCUMENTS D'ARCHIVES FRANÇAIS SUR L'HISTOIRE DU BASSIN DES CARPATES 1918-1932 Vol. IV Janvier 1922 - décembre 1927. Rédacteur en chef de la série: Magda Ádám. Ce volume a été réalisé sous la direction de Magda Ádám et Mária Ormos, avec la collaboration de Katalin Litván, avec la participation de László Borhi, István Majoros et Cécile Vrain Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002, 632 о. FRANCIA LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETÉRŐL, 1918-1932 IV kötet: 1922. január-1927. december Az alábbiakban bemutatásra kerülő francia nyelvű dokumentumkötet а IV része az Ádám Magda főszerkesztésében készülő, a Kárpát-medence államainak 1918 és 1932 közötti történetére vonatkozó francia levéltári iratsorozatnak. A témaválasztásnak különös jelentőséget ad, hogy a szóban forgó időszak eseményei hosszú időre, sőt sok tekintetben napjainkig meghatározzák a térség állami kereteit. A magyar közvéleményben mindmáig feldolgozatlan Trianon-szindróma, és ezzel szoros összefüggésben, Franciaországnak az első világháború után Közép-Kelet-Európa területi rendezésében játszott, gyakran még ma is heves indulatokat kiváltó szerepe okán a kötetsorozat iratai joggal számíthatnak a szűk szakmai köröknél szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is. A dokumentumok ugyanis bepillantást engednek a térség korabeli helyzetét nagymértékben befolyásoló nagyhatalom, Franciaország külpolitikájának belső műhelytitkaiba. így a már a kortársak számára ismert nyilvános állásfoglalásokon túl megismerhetjük a Quai d'Orsay-n megformált Közép-Kelet-Európa kép változásait is. A szilárd adminisztratív hagyománnyal és kiváló diplomáciai karral rendelkező francia kormányzat információszerzési lehetőségeit nagyban kibővítette a korszakunkban mindvégig barátinak tekintett kisantant-államokkal — Csehszlovákiával, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal és Romániával — kialakított szoros együttműködés. így a francia külügyi iratok segítségével nemcsak Franciaország álláspontjának alakulását figyelhetjük meg nagy pontossággal, hanem a régió egészének igen szövevényes politikai viszonyairól, az egyes országok és ország csoportok egymás közti kapcsolatairól, valamint a kibontakozó francia-brit-olasz-német nagyhatalmi vetélkedésről is értékes ismeretekhez juthatunk. A nemzetközi erőtér bonyolultságát érzékelve joggal állapította meg Clément-Simon, belgrádi francia követ 1922. áprilisában Párizsba küldött jelentésében: „Közép-Európa különböző országainak bizonyos érdekei megegyeznek, míg más érdekei különböznek; de bármely tényező, amely akár csak egyiküket is érinti, hatással van az összes többire is. Nem lehet, hogy figyelmen kívül hagyjuk a román ügyekben a szerb nézőpontot. Szerb ügyekben pedig nem hanyagolhatjuk el a román szempontot." (A kötetből származó francia nyelvű idézetek a recenzió szerzőjének magyar fordításában szerepelnek.) A kötetsorozat terve és előkészítő munkálatai az 1970-es évekre nyúlnak vissza, amikor Ádám Magda párizsi kutatásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a francia levéltárak igen
