Századok – 2004
Történeti irodalom - Berend T. Iván: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században (Ism.: Gunst Péter) I/251
251 TÖRTÉNETI IRODALOM Ezek az immár 60-70 éves folyóiratszámok ma már csak a nagyobb központi könyvtárakban olvashatók. így recenzens egyetért azzal, hogy az 1705. év csatái (a vág-dudvági kelepce, Pudmeric, Zsibó) nem kerültek be a kiadványba, mert azok Markó Árpád önálló kötetében, amely általában jobban hozzáférhető, jelentek meg (II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Bp., 1934.). Viszont a kötet végén található bibliográfia tartalmazza Markónak a témára vonatkozó valamennyi írását, az önálló kötetektől a könyvismertetésekig. A precíz személy-, földrajzinév- és alakulatmutatók szintén a kötet gondozójának munkáját dicsérik, és a kutatók számára hasznos segítséget nyújtanak. Ugyancsak a kutatók munkáját könnyíti meg és a kötet tudományos értékét növeli, hogy Mészáros Kálmán Markó Árpád jegyzetapparátusát kiegészítette az azóta, tehát az elmúlt 50 évben megjelent munkák adataival, vagy a levéltári jelzetek időközben történt megváltozásával. A két jegyzetanyagot világosan elkülöníti egymástól, az összetévesztés tehát kizárt. Végezetül a recenzens számára az egyértelmű elismerés mellett annak az óhajának és reményének kifejezése marad: bárcsak a tricentenárium hátrelevő éveiben a kiadó és sajtó alá rendező több ilyen kötetet jelentethetne meg! Az érdeklődők számára az ajánlás: ezt a könyvet el kell olvasni! Bánkúti Imre Berend T. Iván KISIKLOTT TÖRTÉNELEM Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században Budapest, 2003. História-MTA Történettudományi Intézet, 277 o. (História Könyvtár. Monográfiák 19.) Berend T. Iván legújabb kötete tulajdonképpen két korábbi, a térséggel foglalkozó monográfiája koncepciójának alkalmazása a 19. századi közép- és kelet-európai fejlődésre. Berend most is totális képet kíván alkotni, amelyben a gazdaság és a társadalom kérdései mellett a politika és a kultúra alakulásáról, hatásairól és visszahatásairól is szó esik, mégpedig nem csupán leíró módon, hanem kiemelve azokat a változásokat, amelyek a vizsgált régió társadalmait e téren átalakították. A gazdasági, társadalmi és politikai életre több kulturális irányzat gyakorolt hatást (az egész 19. század folyamán meghatározó szerepe volt a romantikának). Berend hangsúlyosan érzékelteti, hogy ezek a folyamatok különfélék, olykor egymásnak ellentmondóak is voltak. A kötet felépítése logikus. A bevezető röviden ismerteti a korabeli nyugat-európai viszonyokat, mint egyfajta ideáltípust, amely óriási, s szinte mindenben pozitív befolyást gyakorolt a térség társadalmaira és államaira. Ezután egy viszonylag rövid fejezetben bemutatja a nyugat-európai fejlődés 16-18. században megtett útját, és Közép- és Kelet-Európa országainak a nyugati fejlődés kihívásaira adott „válaszait". Ebben a fejezetben nyomatékkal foglalkozik a szerző a gazdaság és a társadalom változásainak bemutatása mellett a nyugati tudományos gondolkodás fejlődésével, a nyugat-európai világszemlélet új jelenségeinek a bemutatásával, külön is nyomatékot adva annak a „kettős forradalomnak", amely a francia forradalom és az angol ipari forradalom közös, együttes eredményeként érte Közép- és Kelet-Európát. A következő fejezet a romantikának a közép- és kelet-európai nemzeti gondolat kialakulására gyakorolt különféle hatásait elemzi. A 19. század első felének (az 1848-ig tartó részének) a közép- és kelet-európai gazdasági- társadalmi átalakulást elősegítő különféle folyamatait a „Felkelések és reformok: küzdelem a modern és független Közép-és Kelet-Európáért" c. fejezet foglalja össze. Ebben helyet kapnak a lengyel felkelések-forradalmak, a Habsburg-birodalom egyes részein belül folytatott küzdelmek az átalakulásért, majd az 1848-as forradalmak idején a nemzetiségek szembefordulása a magyar nemzeti mozgalommal, s a balkáni területek különféle etnikumai nemzettéválási folyamatának kezdeteit leíró, bemutató részek. A kötet gerincét a gazdasági modernizáció 1850-1914 közötti sikereinek és kudarcainak, valamint a gazdasági átalakulás nyomán a társadalmakban bekövetkezett változásoknak a leírása nyújtja. Berend ezekben a részekben kiemeli a „kettős" és a „hiányos" társadalmak jellegzetes vonásait, foglalkozik a demográfiai forradalomtól a gazdaság egyes szektoraiban bekövetkezett átalakulásokig szinte mindennel, ami fontos és jellemző. Az áttekintést a politikai rendszerek bemutatását tartalmazó nagyobb fejezet záija le, amelyben Berend a demokratizálódási folyamatok és az autoriter politikai rendszerek ellentéteit, az ebből a helyzetből adódó feszültségeket foglalja össze. Kétségtelenül az összefoglalás sikerét szolgálja, hogy kitűnően tudja értékesíteni részben
