Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 23 elkülönítését és azt, hogy az ország vallásfelekezetei Pesten állítsák fel teológiai karaikat, „melyeknek növendékei azután egyszersmind az egyetem polgárai is lehetnek". Az egyetem magántanárai is emlékiratukban úgy foglaltak állást, hogy „az eddig fennállt katholika theologiai kar választassák el az állami tudományegyetem kebeléből", a katolikus célokra szolgáló alapokat és a teológiai kart adják át a megalakítandó katolikus autonómiának. E törvényjavaslat képviselőházi tárgyalására — mint ismeretes — nem került sor. Ugyancsak papíron maradt Eötvösnek a kolozsvári egyetem felállítása tárgyában előterjesztett törvényjavaslata is, amelyben a létesítendő egyetem karai között a hittudományi kar nem szerepelt; a miniszteri indokolás szerint új egyetemről lévén szó, „itt nincsen semmi a múltból származó oly sajátságos viszony, mely a pesti egyetem körülményeihez hasonlóan igényelné a theologiai karok felállítását; s ennélfogva itt sokkal czélszerűbbnek látom ezúttal a lelkészképzést az illető felekezetek teendőjeül hagyni fenn". A kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot Trefort átdolgozott formában 1872-ben ismét az országgyűlés elé terjesztette, amely azt elfogadta; az 1872. évi XIX. törvénnyel létrehozott egyetem hittudományi karral nem rendelkezett. Még ez év októberében Trefort, „a főtanodai oktatásról" szóló, említett törvényjavaslatának kidolgozása előtt többnapos szakértekezletet tartott. Ezen a pesti egyetem teológiai fakultásának (ill. fakultásainak) kérdéséről hosszas vita folyt. Néhányan — lényegében Eötvös érvelésével összhangban — több hittudományi kar működése mellett szóltak. (Toldy Ferenc szerint az állam „ne vesse oda [...] a püspököknek s az ultramontanismusnak az ifjú papnövendékeket".) A többség azonban úgy foglalt állást, hogy az egyetem vagyoni kérdéseinek rendezéséig a katolikus hittudományi kar maradjon meg az egyetem szervezetében, de — mint Hoffmann Pál mondotta — „bizonyos elkülönüléssel, úgy hogy a többi karokra befolyást ne gyakorolhasson". Trefort ez utóbbi véleményt tette magáévá, és az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata azt tartalmazta, hogy a teljes tudományegyetem rendszerint négy karra oszlik, s ezek között a hittudományi kar nem szerepelt, a budapesti tudományegyetemen azonban a négy karon kívül „kivételesen és a törvényhozás további intézkedéséig, az ott fennálló katholikus hittudományi kai- is fenntartatik". A törvényjavaslat indokolása szerint: „A hittudományi kart nem vettem fel az egyetem tagozatába, mert a hittudomány oktatása, a mennyiben e tudomány művelése változatlanokul felállított hitelvekre van utalva, nem az állam, hanem minden egyes hitfelekezet jogai és kötelességei közé tartozik; a mennyiben pedig a hittudomány szabad művelésének enged tért, s a tudomány magasabb fejlesztését eredményezheti, egyetemi képviseltetése a bölcsészet-történelmi és a jog-államtudományi karban is biztosítva van." A budapesti egyetemen azonban, az egyetem vagyonában levő katolikus alapítványok ügyének törvényhozási rendezéséig a teológiai fakultás továbbra is fennmarad. 1873 után a hittudományi kar/ok/ kérdése jóidéig lekerült a napirendről, majd 1883-ban, a harmadik egyetem felállításával kapcsolatos viták során merült ismét fel, akkor is csak elvi jelleggel. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága a harmadik egyetem létesítésével összefüggő kérdések megtárgyalására albizottságot küldött ki, amely 1883 májusában ez ügyben többnapos ankétot rendezett. Az ankét egyik kérdőpontja az volt, hogy teljes egyetem állítandó-e fel, vagy esetleg