Századok – 2004
Figyelő - Vofkori Mária: Imreh Istvánról I/223
FIGYELŐ 229 Igen, az ősökkel való párbeszéd — amiről ugyanez a mondat a Rendtartó székely faluban is elhangzik1 6 — az, amivel, a legtágabb értelemben és a legközérthetőbben szólva Imreh István foglalkozott. Valamivel tudományosabb szóhasználattal azt kell mondanunk, hogy a hétköznapok történetével foglalkozott, a történelemnek egy olyan szeletével, amelyet egészen a 20. század elejéig a történetírás nem tartott igazán feldolgozásra méltó témának. A századforduló azonban világ-és hazai viszonylatban egyaránt változást hozott. A még pozitivista történetírás szellemében felnevelkedett francia történésznemzedék gondolkodását (amelynek legnevesebb képviselői nem mások, mint Marc Bloch és Lucien Febvre, az Annales megalapítói) már megtermékenyítették a századforduló szellemi életének más áramlatai, különösen a francia emberföldrajz és a durkheimi szociológia. A századforduló és a 20. század első negyede volt az időszaka számos szellemi mozgalom intézményesülésének is, amelyeknek általában egy folyóirat megalapítása és a köréje való tömörülés volt az első lépése. Ilyen volt a szociológusok számára a Dürkheim által indított L'Année Sociologique, a földrajztudomány számára az Annales de Géographie, a történészek számára pedig a ma már csak Annales néven emlegetett folyóirat, teljes nevén az Annales d'Histoire Économiques et Sociales. De ugyanekkor jelent meg, nemzetközi síkon is a legelsők között (két évvel megelőzve az 1896-an alapított L'Année Sociologique-ot), a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, amely nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint agráréletünk műltjának feltárására mozgósítani a kutatókat. Már a folyóirat első számában egy olyan tanulmány látott napvilágot magának a szerkesztőnek, Tagányi Károlynak a tollából, amely addig járatlan, de ugyanakkor felbecsülhetetlen fontosságú utat nyitott meg a magyar gazdaságtörténet és ezen belül a magyar agrártörténet számára: A földközösség története Magyarországon. Azt, hogy Tagányi tanulmánya, és maga a folyóirat milyen fontossággal bírt a magyar gazdaságtörténetben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy évszázaddal később, minden általa felvetett probléma ugyanolyan időszerű volt, mint a Szemle megindításának pillanatában, és az időközben a magyar kutatók által bejárt utat olyan cím alatt összegezhette Wellmann Imre, mint: Földközösségtől faluközösségig - kutatások és felfogások Tagányi Károlytól Imreh Istvánig. 17 Egy évszázad alatt a hétköznapok történetével, a paraszti mindennapok feltárásával való foglakozás szükséggé és — egyes vélemények szerint — divattá vált. Több, világviszonylatban is elismert történész, például Fernand Braudel munkái is bizonyították, hogy a mindennapi élet története nélkül az emberiség történelme csak hiányosan értelmezhető. Imreh István az otthonról hozott emberformáló hagyományok és tudományos eszmélése időszakának hatásai alatt — úgy tűnik — nem választhatott másként, a székely mindennapok krónikásává kellett válnia, mégpedig egyszerre székely módra (more siculorum) és európai módra. Munkásságát Wellmann ugyanúgy határkőnek és úttörő jellegűnek tekinti, mint Tagányi egy évszázaddal ezelőtt megjelent tanulmányát: „Közel egy évszázaddal ezelőtt méltán lehetett fölfedezésként értékelni, ahogy Tagányi a magyarországi földközösség hajdani meglétét az ismeretlenség homályából a napvilágra 16 Imreh István: A rendtartó székely falu. Bukarest, 1973. 86. 17 Wellmann Imre: i. m. 278-301.
