Századok – 2004
Közlemények - Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és a lakosságcsere rendezéséért 1945–48 között I/207
220 JANEK ISTVÁN ülésén ismertette annak tartalmát. Szemére veti a levél írójának, hogy a kormány intézkedéseinek megítélésében még a nyugati sajtónál is messzebb merészkedik és azt a látszatot kelti, mintha a magyarokat Csehszlovákiában — az ő kifejezését használva — „gázkamrák várnák". Felháborodottan jelezte, hogy Károlyi az akció leállítását kéri.4 1 Károlyi levele megtette a hatását és más, új taktika kidolgozására késztette a csehszlovák vezetést. Úgy határoztak, hogy „dr. Cech, a Szlovák Telepítési Hivatal elnöke a továbbiakban nem irányíthatja a magyarok csehországi mezőgazdasági munkára való behívását, mert a nevezett hivatal feladata alapján arfa lehet következtetni, hogy a szlovákiai magyarok számottevő tömegének kitelepítéséről van szó Csehországban."4 2 A párt határozata szerint Károlyi panaszát a Belügyi, a Földművelésügyi és a Szociálisügyi Minisztérium egy-egy képviselőjéből álló bizottság elemzi, s készíti el rá a választ. A válaszban, amelyet Benes is aláírt, kifejtették, hogy az 1946. november 18-án elrendelt akció nem része a felvidéki ' magyarság kitelepítésének, hanem az a korábban hozott közmunkarendelet végrehajtása. A kétéves terv teljesítése érdekében 180 000 szlovák önként vállalt munkát Csehországban. A magyarok nem akartak önként jönni, ezért kényszerítették őket. Károlyi negatív értesüléseit a magyar propaganda túlzásának minősítették, egyszersmind nacionalizmussal vádolták a magyar vezetést. A konkrét atrocitásokat nem tagadták, de a felelősséget elutasították és a magyar kormányra hárították, mert szerintük az szabotálta a lakosságcsere végrehajtását. A levél azzal zárul, hogy Benes elnök „szíve legfőbb vágya" a kérdés mielőbbi rendezése.43 Károlyi külföldi újságírók előtt értékelte a csehszlovák kormány válaszát, amelyre reagálva kijelentette, hogy „Magyarország már demokratikus állam, teljesült Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter feltétele a két állam közeledésére."44 Károlyi nem fogadta el Benes válaszát, és tovább dolgozott azon, hogy elősegítse a két állam közeledését és javítson a szlovákiai magyarok helyzetén. Károlyi konföderációs elképzelései Károlyi konföderációs terveihez fontos volt Benes megnyerése, aki kezdetben szimpatizált is ezekkel. A világháború végére azonban megváltoztatta álláspontját. Károlyi erről a következőképpen ír: „Ezt nem ismerte be nyíltan, csupán kerülte az erről való beszélgetést, azzal az ürüggyel, hogy még korai lenne belemerülni a részletekbe, amikor még a háborű után kialakuló általános viszonyokat sem ismerjük. Azt tartotta, hogy homogén szláv államot kell teremteni, és ezért a nem-szláv lakosok, vagyis a németek és a magyarok kiutasítása mellett foglalt állást."4 5 41 Archív Úradu Prezidenta Republiky (Köztársasági Elnöki Hivatal Levéltára, Prága) (T. 1237/45. sz. alatt). A kormányülés jegyzőkönyvéből azt is megtudhatjuk, hogy Benes tudott az akcióról, ugyanis a Szlovák Telepítési Hivatal elnöke ismertette vele az akciót, valamint azt is, hogy a magyar kérdés megoldására minden eszközt felhasználnak. 42 Státny Ústredny Archív (Központi Állami Levéltár, Prága) Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának 100/24 142/149. sz. alatti ülésének jegyzőkönyve. 43 Archív Úradu Prezidenta Republiky (Köztársasági Elnöki Hivatal Levéltára, Prága T. 2792/46. sz. alatt) 44 AMZV Kabinetiroda 168. doboz 233842/46. sz. alatt. 45 Károlyi: Hit... 391.
