Századok – 2004

Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3

AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 21 radjon utóda", amely magában foglalná a debreceni egyetem mindazon hallgatóit, „akik református egyházunk érdekkörébe kapcsolódva a kollégium anyagi és szellemi támogatását igénybe kívánják venni". Konkrét feladatait azonban az intézetnek nem határozták meg, és az a kitűzött céljának megfelelő érdemleges tevékenységet nem fejtett ki. Hasonlóképpen formális jellegű kezdeményezésnek bizonyult a kollégium közös tanári gyűlése új szervezeti szabályzatának a kidolgozása is (eszerint a kollégium közös tanári gyűlésének az egyetem olyan református vallású tanárai is tagjai lennének, akiket az egyházkerület közgyűlése erre felkér), valamint kollégiumi felsőoktatási tanács alakítása. Mindezeket utóbb Sz.Kun Béla „halvaszületett intézményeknek" minősítette. A fentiekből kitűnően tehát az egyházi érdekek megőrzésére irányuló törekvések részleges eredményekre vezettek. E törekvéseket értékelve méltányolni kell, hogy az egyházkerület — amely az egyetem létesítése érdekében a kollégium három karának megszüntetésével, anyagi hozzájárulással és a nagyerdei egyetemi épületek elkészültéig a három egyetemi fakultás elhelyezésének lehetővé tételével jelentős áldozatokat hozott — érthető módon, mintegy „ellenszolgáltatásként" a tanári karok összetételében, az egyetem szellemiségében a református érdekek érvényesítésére törekedett. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy egy felekezetnélküli állami egyetem jellegével, a tanszabadság követelményeivel bármely egyház, felekezet befolyása, meghatározó szerepe elvileg nem volt összeegyeztethető.1

9 A hittudományi kar/ok/ kérdése Az egyetemek jellegével is összefüggött a hittudományi kar, ill. karok kérdése; az ezzel kapcsolatos vélemények, tervek a dualizmus korában többször is felmerültek. 1867-ben az ország akkor egyetlen tudományegyetemén katolikus hittudományi kar működött. 1869-ben a katolikus autonómiai mozgalom vitái során a liberális katolikus irányzat képviselői kívánatosnak tartották e karnak az egyetemről való kiválását, de olyan nézetek is voltak, hogy a többi felekezet számára is teológiai fakultásokat kellene szervezni. Ez utóbbit tartalmazta Eötvös 1870. évi, „a pesti királyi magyar egyetem újból szervezése" tárgyában az országygyűléshez benyújtott törvényjavaslata, amely szerint az egyetemnek három — római katolikus, görög-keleti és protestáns — hittudományi kara lenne. A tör-19

Az egyházi érdekek érvényesítését célzó törekvésekre: A magyarországi református egyház egyetemes konventje 1912. ápr. 26-i, 1914. máj. 15-i és 1916. máj. 26-i ülésének jegyzőkönyve; A tiszántúli református egyházkerület 1911. máj. 16-i, nov. 22-24-i, 1914. jún. 3-5-i és 1918. febr. 5-7-i közgyűlésének jegyzőkönyve.; Magyar Református Egyház Zsinatának Levéltára 44. f.; Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára I. 1. f. 17. doboz; Finkey: i.m.; Szentpéteri Kun: i.m.; Pölöskei Ferenc: Tisza István. Budapest, 1985. 144-145.; Verzár Frigyes: Tisza és a debreceni egyetem. Tisza-Emlékkönyv gróf Tisza István halálának 10. évfordulójára. Debrecen, 1928. 3-9.; Evangélikus Őrálló 1911. 48. sz. 448-451.; Budapesti Hírlap 1911. nov. 26. 47.; Debreczeni Protestáns Lap 1911. 47. sz. 734-737., 1912. 13. sz. 195-198., 14. sz. 213-217., 43. sz. 681-682.; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1912. 1. sz. 2-3.; A debreczeni és a pozsonyi egyetemről szóló törvény. Szakvélemények. A Felső Oktatásügyi Egyesület által rendezett enquête tárgyalásai. Budapest, 1912.; Az 1910. évi KN XVI. k. 462.; Debreczeni Képes Kalendáriom. 1915. 19-22.; Debreceni Egyetem Irattára ET 1915. febr. 10-i, 1918. ápr. 8-i és máj. 10-i ülés jkv.; Varga Zoltán: A debreceni tudományegyetem története. I. 1914-1944. Debrecen, 1967. 22-27.