Századok – 2004
Közlemények - Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és a lakosságcsere rendezéséért 1945–48 között I/207
216 JANEK ISTVÁN az utolsó pillanatban megváltoztatta a döntését és Párizsba nevezte ki. Károlyi tervei megvalósítását Csehszlovákiával szerette volna kezdeni, hiszen ezzel az országgal volt a legrosszabb viszonya Magyarországnak. Kezdetben csak kisebb engedményeket akart elérni, majd a megegyezést a lakosságcsere ügyében. Benes meghívásának pillanatában még csak mint magánember szerepelt, de időközben megkapta a magyar kormány értesítését területen kívüli rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré való kinevezéséről. Károlyit Prágában kedvezően fogadták, amiből arra következtetett, hogy enyhülhet a két állam viszonya. Beszámolójában kifejtette, hogy a csehek a nemzeti állam gondolatától nem tágítanak. A csehszlovák vezetők mindvégig barátságosak voltak vele, ami nemcsak személyének, de véleménye szerint Magyarországnak is szólt. A szudétanémetek kitelepítése miatt óriási szakember- és munkáshiány alakult ki egyes iparágakban Csehországban. Véleménye szerint a magyarokkal szemben már óvatosabban járnak majd el a kitelepítések során. Meglátása szerint a Békés megyei szlovákok 83%-a nem akarja elhagyni jó minőségű földjét. „A pressziónak engedhet sok 10 000 és 100 000 magyar, de lelkileg egyiket sem fogják megnyerni, s így egy gerjedő tömeget kapnak."32 Károlyi prágai útja legnagyobb eredményének azt tartotta, hogy Benes újabb megbeszélésre hívta meg őt egy későbbi időpontra. Károlyi a lakosságcsere ügyében konkrét javaslatokat nem tett a találkozó alkalmával, mert még megbeszéléseket kívánt folytatni a magyar kormánnyal. A magyar kormány, Károlyi beszámolója szerint ha mérsékelt követelésekkel állna elő, akkor ő eredményeket tudna elérni. Károlyi prágai tapasztalatairól Rákosi Mátyásnak is beszámolt: „Különbséget véltem felfedezni Prága és Pozsony között. A csehek sokkal simábbak a szlovákoknál. Talán nem is örülnek annyira, hogy a szlovákok ennyire magyarfalók lettek."3 3 Károlyi saját benyomásait írta meg, de a prágai politikusoktól a magyar kérdés megoldása tárgyában nem tudott jelentős eredményeket elérni. Károlyi Benest 25 éve ismerte és nehéz tárgyalófélnek tartotta. Károlyi szemére hányta Rákosinak, hogy Rosty-Forgách3 4 prágai magyar megbízott csak a cseh külügyminisztérium tájékoztatásából tudta meg érkezését. A magyar külügyminisztérium baklövésének tartja azt is, hogy Rosty-Forgáchot nem informálták a magyar delegációk washingtoni, londoni, párizsi tárgyalásairól, amit ő és a megbízott is fel tudott volna használni tárgyalásai során. Ugyanebben a levélben Károlyi Gyöngyösiről azt írja, hogy rideg volt vele és külpolitikai kérdéseket egyáltalán nem érintett találkozóikon, csak a nyúltenyésztés legújabb fejleményeiről beszélgetett vele. „Ha velem külpolitikáról még csak beszélni sem akar, nincs értelme annak, hogy vele tárgyaljak"3 5 - írja levelében Károlyi. A levél folytatásában Auer Pál magyar politikus azon kijelentésére, hogy nem folytat revizionista politikát Prágával szemben, a következő választ írja: „Egy ilyen politika súlyos hiba lenne. 32 PIL 939. f. 28. ő. e. 33 Károlyi 1946. július 20-án írta levelét Rákosinak. PIL 274. f. 10/10. ő. e. 34 Rosty-Forgách Ferenc (1892-1957) diplomata. 1946-47-ben a prágai képviselet vezetője. 1947 júniusában nyugatra távozott. 35 PIL 274.f. 10/10. ő. e. eredeti.
