Századok – 2004
Közlemények - Janek István: Károlyi Mihály a csehszlovák–magyar viszony és a lakosságcsere rendezéséért 1945–48 között I/207
KÁROLYI MIHÁLY ÉS A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KAPCSOLATOK... 211 lenne a feladata a Magyar Külügyminisztérium keretein belül, hogy megteremtse a gazdasági és politikai együttműködést Magyarország szomszédaival. Károlyi optimizmusa Benessel kapcsolatban alaptalan volt. A csehszlovák politikus nézeteit a 1945. október 9-i „Bojovnik" csehszlovákiai hetilapból ismerhetjük meg a legjobban a felvidéki magyarsággal kapcsolatban: Benes kifejti, hogy ő Csehszlovákiából egységes nemzeti államot akar építeni, amelyben nincsenek kisebbségek és így velük kapcsolatos állami kötelezettségek sem. „Ha a velük szemben gyakorolt lojális politika húsz éve alatt nem tudtak kiépíteni egy pozitív magatartást Államunkkal szemben, és felhasználták az első alkalmas nemzetközi lehetőséget arra, hogy a Köztársaságot széjjelverjék, akkor mi ma nem ismerhetünk el más jogot az övékének, mint azt, hogy tőlünk elmenjenek." Benes ugyanebben a cikkében nyíltan kimondja, hogy: „A világnak látnia kell, hogy a Magyarország és Csehszlovákia közötti népcsere elkerülhetetlen és a politikai, gazdasági és szociális fejlődés szerves folyománya."1 5 Károlyi korábbi harcostársait, az amerikai emigrációban élő Jászi Oszkárt és Vámbéry Rusztemet is megdöbbentették a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos események. 1945. szeptember 5-én írt táviratukban Károlyit arra kérik, hogy tárgyaljon a nevükben Masarykkal és Fierlingerrel és próbálja meg eddigi politikájuk megváltoztatására bírni őket. Ha békéltető missziója nem jár eredménnyel, elképzelhetőnek tartják, hogy az újonnan kialakult magyar demokrácia Csehszlovákia ellenségévé válik. A levélből az is kiderül, hogy az amerikai magyar emigránsok korábban Benes segítségét kérték, de eddig eredménytelenül. Károlyi 1945. szeptember 13-i levelében1 6 közölte Böhm Vilmossal, hogy augusztusban levelet írt Fierlingernek, Masaryknak és Ripkának, de azok nem válaszoltak, sőt amikor Angliában jártak, elkerülték a vele való találkozást. A nekik írt levélben figyelmeztette őket, hogy nagy felelősséget vállalnak magukra a magyarok kitelepítésének egyoldalú lebonyolításával. Károlyi reméli, ha hazatér Magyarországra, jobban rálát az eseményekre, és a működési területe is kibővül. Rosszallotta, hogy a magyar sajtó éles támadásokat intéz a csehszlovák kormány ellen, mivel ez elmérgesíti a helyzetet és rossz légkört teremt a kétoldalú tárgyalások számára, s mindez megint a magyar nacionalisták malmára hajtja a vizet.17 Károlyi angliai emigrációjában megpróbálta angol kapcsolatait is felhasználni a lakosságcsere ügyében, azonban angol ismerőseiben hamarosan csalatkoznia kellett. 1945. november 13-án A. J. P Taylor18 Károlyi Mihálynén keresztül a következő üzenetet küldi Károlyinak. „A csehek ügyében nem tehetek semmit, már csak azért sem, mert mindig azt tanácsoltam, hogy utasítsanak ki Csehszlovákia területéről minden magyart és németet."1 9 Taylor szerint Magyarországnak 15 MOL. XIX-J-1-a -IV-64-1945-47. 42. doboz. 16 PIL 704. f. 129. ő. e. 17 Csehszlovákia londoni emigrációban lévő tagjai a háború után nem nagyon vágytak Károlyival találkozni. Ezalól egyedül Benes volt a kivétel, aki többször is meghívta őt magához. A mellőzés oka az volt, hogy nem az történt Szlovákiában, amit ígértek neki korábban. Lásd Havas Endre Károlyi Mihálynéhoz írt levelét 1945. július 23-án. PIL 704. f. 81. ő. e. 18 A. J. P Taylor (1906-1990) angol történész, akadémikus. Több angol egyetem tanára, ismert televíziós személyiség. 19 PIL 704. f. 81. ő. e
