Századok – 2004

Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159

MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 203 megismerik a politikai és szellemi vezetők modern gondolkodásmódját, és a magyarországi németség valódi céljait helyes megvilágításban nézik. A németbirodalmi szerveknek a magyar felfogás minden érve lelkiismeretes megvizsgálása után mégis az a meggyőződése, hogy a német kisebbség minden feltételnek eleget tett e fejlődési folyamat sikere érdekében. Az állam iránt évszázadokon át bizonyított hűsége lehet a legjobb biztosíték a kisebbség és a többség közti lelki szakadék félt kialakulásával szemben. A magyarországi németségnek szívügye a Szent István országával való öszszetartozása. Ezt a német kisebbség vezetői ismételten kifejezésre juttatták. Nemzeti rendezvényeken elismerték és elismerik — fenntartás nélkül és ünnepélyes formában — törhetetlen hűségüket a magyar hazához. A németség ezen érzülete mellett nem kell tartani attól, hogy kulturális intézményei kiépítésével a magyar állam szerkezetét veszélyeztetnék. További biztosíték rejlik abban a tényben, hogy a németség anyagi érdekei révén is szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. Generációk óta magyar földön él, magyar lakosság között. Nincsenek sem területi ambíciói, amelyek a magyar érdekeket veszélyeztethetnék, sem saját államiságra nem vágyik. Kívánságainak nyomatékosabb figyelembevétele méginkább erősíteni fogja az összetartást a németség és a magyarság között, és támogatni fogja az együttműködést a magyar nép nagy céljainak megvalósításában. A magyar emlékirat azt mondja, hogy az egyszerű sváb gazda nem képes érzékelni azt a finom különbséget, amely egyfelől a magyar állampolgárság, másfelől a német kultúrnemzethez való kizárólagos tartozás között fennáll. Valóban így van ez? Nincs-e éppen az egyszerű embernek különösen finom különbségtevő képessége az érzelmek dolgában? A népiségi összetartozás tudata elsősorban érzelem dolga, és gyökerei a lélekben vannak, nem az értelemben. A népi tudat hasonló a valláshoz, ami még sohasem akadályozta meg vagy veszélyeztette a hitvallás minden különbsége esetén sem a közös patriotizmus meglétét. Magyarországon senki sem adott ennek az igazságnak pregnánsabb kifejezést, mint maga a miniszterelnök, Bethlen gróf, aki néhány évvel ezelőtt kifejtette, hogy neki az a meggyőződése, és mindenkinek azt mondja, hogy az anyanyelvhez való hűség és a patriotizmus nincsenek egymással ellentmondásban. Az anyanép kapcsolata külföldi törzstestvéreivel A népiségi mozgalmat nem kívülről és nem mesterségesen hozták Magyarországra: magában az országban keletkezett. Ez a világháború felrázó élménye volt, amely a Duna-medencei német népcsoportokban kiváltotta azt a felismerést, hogy a Német Birodalomban és Európa sok más államában vannak törzstestvérei. Felismerték, hogy a térbeli elszakadás ellenére eleven belső kapcsolat áll fenn az anyanéppel és Közép-Európa csaknem minden államának német népcsoportjaival is, és hogy a nyelv, amelyet a településterületeken beszélnek, valójában több, mint csupán egy nyelvjárás, amit csak településterületük legszűkebb határai között értenek meg. A népiségtudat ezen újraébredése nem korlátozódott csak a németségre. Sokkal inkább általános európai jelenségről van szó.