Századok – 2004

Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159

MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 201 oktatásügyi igazgatás azonban sajnos eddig elmulasztotta a könyvek bevezetésének az egyes iskolák típusa szerinti kötelező kialakítását. E kötelezés hiányában a könyveket az alsóbb iskolahatóságok által gyakorolt ellenállás következtében eddig csak az iskolák csekély részében vezették be. Üdvözlendő, hogy a kormány a tankönyvek kidolgozásába, ahogy különben már egyes más esetekben is, bevonta a német népművelődési egyesület egy képviselőjét. A német nyelv az egyházi életben Élénken panaszkodnak arról, hogy a templomban és a kisebbségi iskolák vallásoktatásában gyakran nem elégséges mértékben veszik figyelembe a német nyelvet. Az evangélikus egyházra vonatkozóan a panaszok enyhébbek, mint a katolikus esetében. Miként ismert, a katolikus községek több mint felében, ahol németek élnek, a német gyerekek magyarul és nem anyanyelvükön részesülnek vallásoktatásban. Mindezen községek 50%-ában a német népesség alkotja a lakosság többségét. Az evangélikus községekben, ahol a német gyerekek magyar nyelvű vallásoktatásban részesülnek, a közzétett számok szerint ez csak 7,5%. A német lakosságú katolikus községek nagy részében az istentiszteletet többékevésbé kizárólag magyar nyelven tartják. Ezt maga a magyar memorandum is megerősíti. Eszerint 352 (evangélikus és katolikus) községben az istentiszteletre német nyelven kerül sor. De mivel a memorandumban közölt adat szerint német iskola nem kevesebb, mint 454 községben van, így magától adódik, hogy 102 német községben istentisztelet alkalmával nem a német nyelvet használják. Német egyesületi ügy A német egyesületi élet súlypontja a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben van, amely feladatának tekinti a német népiség ápolását és a német községekben a kisebbség népi megtartásán és kulturális támogatásán való munkálkodást. Sajnos ennek a magyar kormány által pénzügyileg támogatott egyesületnek, amelynek vezetését ráadásul a magyar kormánnyal együtt alakították ki, mégjnindig nehézségeket okoznak tevékenysége különböző területein. A magyarországi német főiskolások Budapesten és Pécsett több évvel ezelőtt alapított egyesületét [„Suevia"] eddig a kormány nem engedélyezte. A németség politikai helyzete A német kisebbség Magyarországon hálásan elismeri, hogy alapjában véve teljes politikai egyenlőséget élvez az államot igazgató néppel. Ha a magyarországi németség más országok kisebbségeivel ellentétben eddig eltekintett egy saját párt megalapításától, az aligha tekinthető annak elegendő bizonyítékául, hogy a kisebbség teljesen elégedett a sorsával, ahogy ezt a magyar emlékirat feltételezi. A németség eddig kétségtelenül lemondott erről, mert ezekben az években mindvégig remélte, és még mindig reméli, hogy a kisebbségi probléma és mindenekelőtt a parlamentáris képviselet kérdése a magyar kormánnyal egyetértésben megoldható.