Századok – 2004

Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159

MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 167 mával — a Magyarországnál maradás mellett. A csehek ebben a kérdésben is tartották magukat a „divide et impera" alapelvéhez, ezeknek a németeknek biz­tosítottak és még most is biztosítanak kulturális téren bizonyos kedvezményeket a magyar kisebbség súlyos üldöztetésével összehasonlítva. Ennek ellenére Felső-Magyarország józan német népe nem hagyja magát rászedni látszatkedvezmé­nyekkel, - a kormány általános kisebbségellenes politikáját tekintve különösen gazdasági téren. Ez annál is inkább így van, kiváltképp mivel a német iskolaügy terén is megjelenik a csehek félreismerhetetlen törekvése: kulturális előőrsi állá­saikat ebbe az irányba is mindinkább előretolni. Ezeket a tendenciákat tekintve az e földön honos német nép a sikeres védelmi harc egyetlen útját az ellenzéki politikában látja, mégpedig a magyarokkal szoros együttműködésben. A németek egy része alkotja Szlovákiában és Kárpát-Oroszországban az Országos Keresz­tényszocialista Párt német szekcióját. A másik részt — a szepesi németeket — a Szepesi Német Párt (Zipser Deutsche Partei) foglalja magába, amely szövetségben van a Magyar Nemzeti Párttal. Szudétanémet részről — a kárpátnémetek népi pszichéjének teljesen hibás megítélése következtében — sokféle kísérletet tettek arra, hogy a szlovákiai és kárpát-oroszországi német kérdésbe beleavatkozzanak. Bizony nem túl szerencsés beleavatkozások! Pozsonyban létrehozták a prágai Német Politikai Munka Hivatalának egy kirendeltségét, (Deutschpolitische Arbeitsstelle), később az egyes német pártok szlovákiai munkaközösségét (Arbeitsgemeinschaft der deutschen Parteien in der Slowakei) is, és megbízták a különben szívesen látott Német Kultűrszövetség (Deutscher Kulturverband) nem idevalósi titkárait. Nem sokkal ezelőtt létrejött egy űj párt, amely Kárpátnémet Pártnak (Karpaten­deutsche Partei) nevezi magát, és arra törekszik, hogy az Országos Keresztény­szocialista Párt német szekcióját és nyilvánvalóan a Szepesi Német Pártot is fel­szippantsa. A párt aktivista vizeken vitorlázik; szervezetei kiépítésénél egyike „legelőkelőbb" propagandaeszközeinek a régi magyar politika szidalmazása és gú­nyolása. A csehek nem csekély örömére, akik diadalittasan a markukba nevetnek. Ezen új párt tevékenységét valószínűleg a pozsonyi német konzulátus is támo­gatja, bizonyára nem helytálló információk alapján. Ez egyet jelent a kisebbségi front további atomizálásával, gyengítésével, amelyet kétségtelenül súlyosan fenye­get a túlfűtött soviniszta kormányzati rendszer mértéktelen hatalmi politikája. Egy ilyen eljárás következménye lett akarva-akaratlanul, hogy ugyanaz az ellen­tét, amely egyfelől Szlovákia, másfelől az un. történelmi országok között Cseh­szlovákia létrejöttének első napjaitól fogva adott volt, valamivel enyhébb formában a szudétanémetek és a kárpátnémetek között is megjelent. Milyen kevéssé bírtak gyökeret verni az efféle törekvések, milyen mérték­ben fecsérelték el haszontalanul a politikai energiakészleteket a valóságos helyzet félreismerése és a hibás célkitűzések következtében, a választási eredményekből világosan kiderül. Az 1923-as, 1925-ös, 1928-as és 1929-es választások alkalmával ezek a csoportok alig 3-400 szavazatot értek el. E nyilvánvaló csőd ellenére sem ez a csoport, sem a mögötte álló szudétanémet pártok nem akarják belátni, hogy csupán a közös ellenségek örömére szolgál, ha magyarok és németek, sőt németek és németek között mesterséges ellentéteket keltenek.

Next

/
Thumbnails
Contents