Századok – 2004
Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159
MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 167 mával — a Magyarországnál maradás mellett. A csehek ebben a kérdésben is tartották magukat a „divide et impera" alapelvéhez, ezeknek a németeknek biztosítottak és még most is biztosítanak kulturális téren bizonyos kedvezményeket a magyar kisebbség súlyos üldöztetésével összehasonlítva. Ennek ellenére Felső-Magyarország józan német népe nem hagyja magát rászedni látszatkedvezményekkel, - a kormány általános kisebbségellenes politikáját tekintve különösen gazdasági téren. Ez annál is inkább így van, kiváltképp mivel a német iskolaügy terén is megjelenik a csehek félreismerhetetlen törekvése: kulturális előőrsi állásaikat ebbe az irányba is mindinkább előretolni. Ezeket a tendenciákat tekintve az e földön honos német nép a sikeres védelmi harc egyetlen útját az ellenzéki politikában látja, mégpedig a magyarokkal szoros együttműködésben. A németek egy része alkotja Szlovákiában és Kárpát-Oroszországban az Országos Keresztényszocialista Párt német szekcióját. A másik részt — a szepesi németeket — a Szepesi Német Párt (Zipser Deutsche Partei) foglalja magába, amely szövetségben van a Magyar Nemzeti Párttal. Szudétanémet részről — a kárpátnémetek népi pszichéjének teljesen hibás megítélése következtében — sokféle kísérletet tettek arra, hogy a szlovákiai és kárpát-oroszországi német kérdésbe beleavatkozzanak. Bizony nem túl szerencsés beleavatkozások! Pozsonyban létrehozták a prágai Német Politikai Munka Hivatalának egy kirendeltségét, (Deutschpolitische Arbeitsstelle), később az egyes német pártok szlovákiai munkaközösségét (Arbeitsgemeinschaft der deutschen Parteien in der Slowakei) is, és megbízták a különben szívesen látott Német Kultűrszövetség (Deutscher Kulturverband) nem idevalósi titkárait. Nem sokkal ezelőtt létrejött egy űj párt, amely Kárpátnémet Pártnak (Karpatendeutsche Partei) nevezi magát, és arra törekszik, hogy az Országos Keresztényszocialista Párt német szekcióját és nyilvánvalóan a Szepesi Német Pártot is felszippantsa. A párt aktivista vizeken vitorlázik; szervezetei kiépítésénél egyike „legelőkelőbb" propagandaeszközeinek a régi magyar politika szidalmazása és gúnyolása. A csehek nem csekély örömére, akik diadalittasan a markukba nevetnek. Ezen új párt tevékenységét valószínűleg a pozsonyi német konzulátus is támogatja, bizonyára nem helytálló információk alapján. Ez egyet jelent a kisebbségi front további atomizálásával, gyengítésével, amelyet kétségtelenül súlyosan fenyeget a túlfűtött soviniszta kormányzati rendszer mértéktelen hatalmi politikája. Egy ilyen eljárás következménye lett akarva-akaratlanul, hogy ugyanaz az ellentét, amely egyfelől Szlovákia, másfelől az un. történelmi országok között Csehszlovákia létrejöttének első napjaitól fogva adott volt, valamivel enyhébb formában a szudétanémetek és a kárpátnémetek között is megjelent. Milyen kevéssé bírtak gyökeret verni az efféle törekvések, milyen mértékben fecsérelték el haszontalanul a politikai energiakészleteket a valóságos helyzet félreismerése és a hibás célkitűzések következtében, a választási eredményekből világosan kiderül. Az 1923-as, 1925-ös, 1928-as és 1929-es választások alkalmával ezek a csoportok alig 3-400 szavazatot értek el. E nyilvánvaló csőd ellenére sem ez a csoport, sem a mögötte álló szudétanémet pártok nem akarják belátni, hogy csupán a közös ellenségek örömére szolgál, ha magyarok és németek, sőt németek és németek között mesterséges ellentéteket keltenek.