Századok – 2004
Beszámoló - Vörös Boldizsár: A jelen és a közelmúlt történetének tanítása – világháborúban és „világforradalomban” VI/1468
1472 · TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AZ I. VILÁGHÁBORÚRÓL tetben lezárult egy időre e hatalmas várnak az ostroma. Szóval úgy szeretném kiegészíteni a dolgot, hogy ez évi [ti. 1916. - V B.] szeptember 1-jéig minden esemény benne legyen. Ezt kívánja a mű tökéletessége is."1 4 1917 tavaszán jelent meg A világháború című kötet, alcíme szerint „Vezérfonal iskolai tanításokhoz és tájékoztató a nagyközönség számára."1 5 Szerkesztői előszavában Imre Sándor ekként határozta meg a mű szerepét: „A jelen története vonul be ezekkel a tanításokkal az iskolákba. Nagy feladatot kell ott teljesítenie. A nemzet sorsa ugyanis nem a harctereken dől el véglegesen, hanem az életben maradók lelkében. Ezért szükséges, hogy a közvetlenül előttünk álló feladatok megértésére megvessük az alapot, lehetően tisztává tegyük az új nemzedék látását. A sokféle iskolában szétoszló ifjúságot közös gondolatokra kell vezetnünk, közös elhatározások felé megindítanunk. Reméljük, hogy ez a kötet minderre jó szolgálatot tehet. Ezért keletkezett."1 6 A könyv két fő részre tagolódott: az első a világháborúról szóló tanítás anyagát tartalmazta, a második pedig az iskolákban történő oktatásának módszereivel foglalkozott. Az első rész I. fejezetét, a háború előzményeiről Balanyi György írta, aki röviden bemutatta a szövetségi rendszerek kialakulását és fejtegetéseit a következő összefoglalással zárta le: „Az orosz terjeszkedési vágy, a francia bosszúszomj, az angol irigység és a japán mohóság, melyekhez utóbb az olasz alattomosság társul, elkövetik az emberiség ellen a legnagyobb bűnt: felidézik a világháborút."1 7 Ε lezárásához kapcsolódhatott a háború hadtörténetét tárgyaló II. fejezet szerzőjének, Pilch Jenőnek, az a szövegkezdése, amely szerint „A háborúba kényszerített középponti hatalmaknak a szélrózsa minden irányába kellett fölvonultatniok fegyveres erőiket".18 A továbbiakban a szerző a hadieseményeket a háború kitörésétől 1916 őszéig tekintette át: a nyugati, a keleti és a balkáni hadszínterek történetének bemutatása után foglalkozott az olasz háborúval, az antant erőinek 1916-os támadásával, az ázsiai harcokkal, valamint a tengeri és a légi háborúval. Ε résznél az olvasó tájékozódását számos térkép segítette.19 Az első rész III. fejezetében Márki Sándor ismertette Magyarország belviszonyainak történetét az 1914-től 1916. november közepéig tartó időszakban, mindenekelőtt „a nemzetnek csodálatosan visszatért egységé"-re mutatva rá, hangsúlyozva az „egyetér- 1 tés", a hazaszeretet és a vallásosság jelentőségét.20 A IV fejezetben Littke Aurél írt vázlatosan a hadviselő országok földrajzi viszonyairól, fejtegetései elején leszögezve: „a háború okai területi, etnikai, gazdasági viszonyokból erednek és ezektől függ az államok ereje is; viszont az elfoglalt országok gazdasági értéküknek meg-14 Pilch Jenő levele Imre Sándornak (Budapest, 1916. augusztus 29.). DRERL C/39. Imre II. Sándor levelezése, 35. d. Pilch, 15. sz. Vö. még uo. 8., 9., 12., 16., 16-17., 18. sz. 15 A világháború. Vezérfonal iskolai tanításokhoz és tájékoztató a nagyközönség számára. Szerk. Imre Sándor. Budapest, Franklin, 1917. (A Magyar Paedagogiai Társaság Könyvtára 1.) A kötet elején olvasható volt: „A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával". 16 A szerkesztő: Előszó. In: A világháború... i. m. VI. 17 Balanyi György. A háború világtörténeti előzményei. In: A világháború... i. m. 14. 18 Pilch Jenő: A hadiesemények. In: A világháború... i. m. 16. 19 Uo. 16-105. 20 Márki Sándor: Hazánk belső története. (1914-1916. november közepéig.) In: A világháború... i. m. 106-110.
