Századok – 2004
Beszámoló - Litván György: A sajtó áthangolódása 1914 őszén VI/1462
1464 · TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AZ I. VILÁGHÁBORÚRÓL zös ideológiai platformja a cári önkényuralommal, a szabadságjogok e legfőbb ellenségével való szembenállás volt. Augusztus 31-én visszatér a lapban a rég nélkülözött vezércikk, ezúttal azzal a céllal, hogy komolyabban megalapozza az irányváltozást. Eszme nélkül címmel Tomás Masaryk Reichsrat-képviselőt, Csehszlovákia későbbi megalkotóját idézi, aki szerint az oroszok egy évtizeddel korábban is ezért vesztették el Japán elleni háborújukat. Győzelmük most is a barbárság győzelmét hozná a civilizáció fölött. Ezzel szemben, mondja a Népszava, „a mi háborúnknak, amely az orosz cárizmus és vazallusai ellen folyik, nagy történelmi eszméje és gondolata van: végrehajtani az európai demokrácia régi, évtizedes politikai végrendeletét: az orosz cárizmus megtörését és széttiprását". Másnap is hangsúlyozza a lap, hogy a Monarchia háborúja nem az orosz nép, hanem az orosz elnyomás ellen folyik, s ennek alátámasztására az Emberséget! című vezércikk az orosz hadifoglyokkal való humánus bánásmód mellett száll síkra. A szeptember 19-i szám vezércikke pedig azoknak a budapesti munkásoknak a dicsőségét hirdeti, „akik hősi harcot vívtak az északi barbárok tengernyi serege ellen": „A galíciai harcmezőkön védi meg a magyar munkásosztály jobb mukabérét, rövidebb munkaidejét, csekély politikaijogait az orosz abszolutizmussal szemben". Ezzel eljutottak a háború útján folytatott osztályharc képtelen tételéhez. A Népszava tehát nagy fordulatot tett néhány hét alatt, de „az egész polgári sajtó" háborúpártiságáról júliusban kimondott szigorú ítélete sem állja meg a helyét. Kétségtelen, hogy a kormányzathoz közel álló és az irányában lojális lapok, mint az Újság, a Budapesti Hírlap, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló vagy a Friss Újság már jülius elején ráhangolódtak a háborús perspektívára. A Pesti Napló már július 2-án Einmarschieren! című vezércikkben követelte a Belgrádba való bevonulást. 16-án Történjék valami! címmel nógatta a kormányzatot, 25-én pedig elégedetten nyugtázta, hogy A kő elröpült. Az alacsonyabb színvonalú, bőséges illusztrációival is a tömegeknek szánt Friss Újság még harciasabb hangot használt. Első oldalas címei júliusban a következők voltak. Július 2.: Világszerte Belgrádot vádolják; július 3.: A szerb vezérkar volt a felbújtó; július 4.: Hajsza az összeesküvők után, Szemtelenkednek a szerbek; július 7. Melyik az igazi ? (A hivatalos vagy a nem hivatalos Szerbia)·, július 24.: A monarchia jegyzéke Szerbiához. Nem tűrünk huzavonát, halasztást!·, július 26.: Szerbia válasza nem kielégítő. - Budapest népe a háború mellett. Szerbia elrendelte a mozgósítást·, július 27.: A mozgósítás nagy eseményei. Viharos tüntetés a háború mellett·, július 30.: Megszólalt az ágyú Belgrád alatt. Lelkes tüntetés a fővárosban - mellette rajz: tüzérek a magyar koronás címerrel, „Itt vagyunk!" felirattal. Ezzel szemben a függetlenségi párti Magyarország, Károlyi Mihály és Lovászy Márton lapja, mely eleve nem kedvelte a Monarchiát és a Habsburg-dinasztiát s kifejezetten németellenes volt, egészen más hangot ütött meg. Mindenekelőtt azzal tüntetett, hogy — szemben valamennyi más lappal — itt július folyamán a szarajevói merénylet és a közelgő háború nem volt elsőoldalas téma. A július 22-i szám is csak belül, az 5. oldalon foglalkozik a Monarchia Szerbiához intézendő jegyzékének várható tartalmával. 25-én pedig azt írja a már ismert ultimátum kapcsán: világos, hogy „a monarchia le akar számolni Szerbiával. Szinte azt mondhatjuk, hogy a monarchia háborút akar. Nem lelkesülünk a háborúért. De
