Századok – 2004
Jelen időben a múltról - Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és a valóság VI/1393
MENTŐAKCIÓK MAGYARORSZÁGON. MÍTOSZOK ÉS A VALÓSÁG 1407 nista vezetésű lázadásnak még a lehetőségét is, amilyen egy évvel korábban Varsóban tört ki.3 8 A jelek szerint nem volt okuk aggodalomra a tradicionális neológ és ortodox vezetők miatt, akik minden reményüket magyar jóakaróikba vetették. Ezért mindenekelőtt a cionista vezetők csapdába ejtése volt a céljuk. Egyidejűleg azzal is számoltak, hogy a cionista vezetők nemzetközi kapcsolatait nemcsak devizatartalékok és háborús felszerelések megszerzésére, hanem a Birodalom világpolitikai céljainak előmozdítására, például a szövetségesek egységének megbontására is ki lehet majd aknázni. Utólag úgy tűnik fel, hogy a cionista vezetők csapdába ejtése két, jól elkülöníthető szakaszra tagolódott. Az első szakaszban, miközben a nácik és magyar cinkosaik a zsidók tömeges deportálásának előkészítésén munkálkodtak, az SS-vezetők úgy tettek, mintha a magyar cionistákkal szívesen újrakezdenék a Szlovákiában „Európa-terv" néven elkezdett tárgyalásokat. Ahogy Szlovákiában, most is, legalábbis kezdetben, Wislicenyé volt a főszerep az SS és a magyar zsidó vezetők közti tárgyalásokban. Az ország német megszállása után néhány nappal Wisliceny ajánlólevelet adott át Freudiger Fülöpnek, amelyet Michael Dov Weissmandel, a magát az „Európa-terv" szellemi atyjának tartó rabbi írt, amely Wislicenyt olyan megvesztegethető SS-tisztként mutatta be, akivel a zsidó vezetők bízvást üzletelhetnek, mert „megbízható" tárgyalópartner.39 Noha Freudiger egészen 1944 augusztusában végrehajtott szökéséig kapcsolatban állt Wislicenyvel, az SS-szel folytatott tárgyalásokat rövidesen Kasztner és a Vaada más vezetői vették át Freudigertől.40 A cionisták és az SS első találkozója április 5-re, vagyis arra a napra esett, amelytől kezdve a magyar zsidókat megkülönböztető jelzés viselésére kötelezték. A szlovák zsidó vezetők végzetes tanácsát követő cionista vezetők azzal indították a tárgyalásokat, hogy felvetették az egész magyar zsidóságnak az „Európa-terv" alapján való megmentését.4 1 Az SS-ek habozás nélkül ráálltak a javaslatra, és cserében segítségük puszta kilátásba helyezéséért hatalmas összegeket és értéktárgyakat kértek.4 2 Akármilyen „ígéretek" hangzottak is el az SS-tisztek szájából, ők maguk és magyar cinkosaik háborítatlanul folytatták a „végleges megoldás" végrehajtásának első teendőit: a zsidók elszigetelését,4 3 megkülönböztető megjelölését, kifosztását és gettóba zárását. 38 Utólag nyilvánvaló, hogy a nácik oktalanul tartottak ilyesmitől, mert a haluc fiatalok már 1944 januárjában úgy döntöttek, hogy nem szerveznek a varsóihoz hasonló lázadást, mert annak ku, darca katasztrofális következményekkel járt volna, vö. Bauer: i.m., 235. 39 Wisliceny azzal bizonyította be „puvoárját" Freudigemek, hogy szabadlábra helyeztette annak fivérét, akit a megszállás bekövetkezte után a befolyásos zsidók közül az elsők között tartóztattak le. 40 1945. május 17-i FBI-átvilágítása során Kasztner tömören jellemezte a zsidóüldözés végett Magyarországra telepített SS-szervezetet. Azt állította, hogy Wisliceny kivételével, aki elfogadott juttatásokat, „az összes többi SS-tiszt teljesen megvesztegethetetlen volt". FBI Hírszerzői jelentés. 41 Bauer (i.m., 162.) tévesen datálja az első tárgyalást március 24-re. 42 Wisliceny a szlovákiai zsidó vezetők által az „Európa-terv" keretében felajánlott 2 millió dollárt kérte, ezen belül 200 ezer dollár azonnali, magyar pengőben való kifizetését a cionista vezetők jó szándékát és fizetőképességét bizonyítandó. A három millió pengős első részletet rövidesen átadták a Sonderhommando két vezető tisztjének, Hermann Krumeynek és Otto Hunschénak. A második, 2,5 millió pengős részletet ugyanők már csak április 21-én kapták kézhez, amikor Kárpátalján és Észak-Kelet-Magyarországon már teljes gőzzel gettósították a zsidókat, vö. Braham: i.m., 1030-1031. 43 A zsidóknak megtiltották, hogy utazhassanak, illetve hogy bármilyen járművel vagy kommunikációs eszközzel (kerékpárral, autóval, rádióval, telefonkészülékkel) rendelkezzenek, hogy zökkenőmentesen deportálhassák őket, és csökkentsék szökési vagy ellenállási esélyeiket.
