Századok – 2004
Jelen időben a múltról - Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és a valóság VI/1393
MENTŐAKCIÓK MAGYARORSZÁGON. MÍTOSZOK ÉS A VALÓSÁG 1401 óbudai téglagyárból indított halálmeneteket, továbbá ő mentette meg a budapesti gettó zsidóságát, és a még koncentrációs táborban tartott valamennyi európai zsidó elpusztítását is ő akadályozta meg.1 9 Noha bizonyára kedvére volt, hogy zsidómentőnek tartják, nürnbergi kihallgatása során Becher nem emlékezett rá, hogy részt vett volna a budapesti gettó zsidóinak megmentésében, mint ahogy gyakorlatilag letagadta, hogy Himmler őt nevezte volna ki valamennyi koncentrációs tábor különleges birodalmi felügyelőjévé. Nyilván tartott tőle, hogy őt fogják terhelni mindazok a gaztettek, amelyeket a nácik az ő állítólagos hivatali ideje alatt követtek el a táborokban. Nem vitás, hogy Becher Kasztner intervencióinak köszönhette börtönből való szabadulását.20 Később ugyan megbánta, de még el is dicsekedett egyik levelében azzal, hogy ő szabadította ki Bechert. A levelet Eliezer Káplánhoz, Izrael akkori pénzügyminiszteréhez írta 1948. július 26-án. Mindent egybevetve, Kasztner sülyos árat fizetett azért, hogy lojális maradt egykori náci tárgyalópartneréhez. Abban az érzelmektől és politikától terhelt légkörben, amelyben — egy rágalmazási per kapcsán, az ötvenes évek közepén — fény derült Bechert mentegető tetteire, a Kasztner-ellenes szenvedélyek Izraelben új erőre kaptak, és 1957. március 4-én saját tel avivi otthona előtt lőtték le nacionalista-jobboldali aktivisták, majd 11 nappal később belehalt sérüléseibe. Becher viszont, akit Nürnbergben minden vádpont alól felmentettek, visszatért Hamburgba, és nagyon sikeres vállalkozóként érte a halál 1995-ben. Saly Mayer döntő szerepet játszott a Becherrel és az SS más tisztjeivel folytatott tárgyalásokban, amelyek a Kasztner-csoport és a koncentrációs táborokban tartott zsidók kiszabadítását célozták.21 Mayer cselekvési szabadságát erősen behatárolták a JDC, a Háborús Menekültügyi Testület (War Refugee Board) és a svájci hatóságok által rárótt korlátozások. Az volt az alapvető feladata, hogy elhúzza a tárgyalásokat, és ne tegyen elkötelező ígéreteket az SS-nek a kifizetések vagy áruszállítások ügyében. Halogató taktikája főnökeinek megelégedésére szolgált, ám felbőszítette a nácik fogságában lévő zsidó vezetőket, akik úgy vélekedtek, ma már látjuk: tévesen, hogy a nácik leállították volna egész zsidóellenes hadjáratukat, ha Mayer határozottabban tárgyalt volna. A háború után Mayert, noha a szlovák és a magyar zsidó közösségek életben maradt vezetői csak megve-19 Bechert éppen Kasztner „emlékeztette" zsidómentő akcióira egy 1947. július 7-én tartott kihallgatás alkalmával. Ekkor Becher még nürnbergi fogságban volt. A kihallgatás során mintha Kasztner kitanította volna Bechert arra a sok mentőakcióra, amelyben közösen vettek részt, mint ahogy azt korábban Kasztner Jelentése is részletesen kifejtette. A kihallgatás jegyzőkönyvét 1. Mendelsohn, John - Detwiler, Donald S. (szerk.): The Holocaust. Selected Documents in Eighteen Volumes. New York, Garland Publishing, 1982. 15. kötet, 60-82. 1945. május 17-i FBI-átvilágítása során Kasztner azt állította, hogy Becherrel bonyolított tranzakciói révén „zsidók százezreit mentette meg", 1. US Igazságügyminisztérium, Szövetségi Nyomozó Hivatal, Hírszerzői jelentés. Országos Levéltár, Washington, RG 65, 47826-249 köteg (a továbbiakban: Hírszerzői jelentés). 20 Bauer dokumentumokkal igazolja, hogy Kasztner nem csupán Becher érdekében interveniált, de számos más náci vezető és/vagy háborús bűnös érdekében is, így például Hans Jüttner SS-Obergruppenfiihrer, Becher munkatársa, Herbert Kettlitz, továbbá az Eichmann-Sonderkommando két vezető tisztje, Hermann A. Krumey és Dieter Wisliceny érdekében. L. Bauer: i.m. 234-235, 250. 21 Saly Mayer tevékenységéről részletesen ír Bauer: i.m., különösen 11. és 12. fejezet. L. továbbá Braham: A népirtás politikája, különösen 29. fejezet. További információkat közöl Weitz, Yehiam: A férfi, akit kétszer öltek meg. Dr. Israel Kasztner élete, pere és halála (héberül). Jeruzsálem, Keter, 1995.