Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
NYUGAT-MAGYARORSZÁG, BURGENLAND ÉS NÉMETORSZÁG- 1341 Prágában, Bukarestben, vagy esetleg Párizsban szerkesztik-e.5 8 Schoen az említett írásokat károsnak tartotta, és igyekezett elérni, hogy Németországban a sajtó híradásai is igazodjanak a kormány "jóindulatú semlegességéhez", és lehetőleg akaratlanul se hajtsák a franciák malmára a vizet.5 9 Mindezen előzmények után nem csoda, ha a német kormány különleges körültekintéssel járt el, amikor kiderült: a magyarellenesként ismert Leser hosszabb előadókörutat szándékozik tenni Németországban. Osztrák körök — köztük burgenlandiak — rendszeresen tartottak politikai tárgyú előadásokat Németországban, ahol meglehetősen előzékeny fogadtatásban részesülték. Leser 1929 januárjára tervezte németországi látogatását. Az utazás előkészítője a Volk und Reich című újság szerkesztősége volt. Leser a birodalom bécsi követénél előzetesen tájékozódott a hivatalos német fogadtatásról. Kérte a követet, hogy segítse az előadásaihoz szükséges engedélyek megszerzését, és az utat a külügyminisztériumban támogassa. A bécsi követségen vegyes érzelmekkel fogadták a már jól ismert politikust. Figyelmeztették az otthoniakat, hogy a szociáldemokrata Leser erősen nemzeti érzelmű, bár kötelezte magát, hogy bel- és külpolitikailag semleges előadásokat fog tartani.60 Eközben Berlinben a Volk und Reich illetékeseitől érdeklődtek a kísérő programokról és az utazás valódi céljáról. Friedrich Heiss a lap szerkesztője és kiadója az Auswärtiges Amt referensének kérdésére elmondta, hogy az újság egy Burgenland-számot kíván megjelentetni, melyet a belügyminisztérium anyagilag is támogat. A kiadvány — mint ígérte — politikailag semleges lesz, csak gazdasági és közlekedési témák szerepelnek majd benne. Hírül adta, hogy Leser Berlin mellett Königsbergbe, Danzigba, Hamburgba és a Rajna-vidék több városába is készül, de újfent megígérte, hogy a felmerülő kényes témákat az út során visszafogottan kezeli. A később részletesebben ismertetett program szerint az osztrák politikus január 23-án érkezett volna Münchenbe, hogy azután többhetes programot bonyolítson le a fenti városokon kívül Frankfurtban és Stuttgartban. A körút folyamán számos rendezvényt és előadást terveztek zárt körben, és a nagy nyilvánosság előtt is; rádióban, sajtórendezvényeken, a helyi hatóságok fogadásain egyaránt. Az utazás célja — Heiss információja szerint — az volt, hogy Burgenlandot jobban megismertessék Németországban, valamint a német pénzügyi és gazdasági körökhöz fűződő szálakat szorosabbra vonják. A látogatással el kívánták érni, hogy az említett csoportok érdeklődését felkeltsék Burgenland gazdasági integrálása, infrastrukturális fejlesztése és ottani szállodák létesítése iránt.61 58 Pester Lloyd 1928. október 18. 59 Schoen budapesti német követ jelentése a külügyminisztériumnak (1928. október 19.). PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, II.Oe.1732 (K274578). Az óvó szándék mögötti aggodalom nem volt alaptalan. Nem sokkal az események után, 1929 januárjában Aristide Briand hivatalos látogatásra hívta meg Bethlent Párizsba, aki a várható olasz és német neheztelés miatt kitért az utazás elől, ám madridi útjáról hazafelé jövet megállt a francia fővárosban. Az év nyarán a Le Temps egyik cikke foglalkozott — addig nem tapasztalt megértéssel — trianoni béke kérdéseivel és a magyar külpolitika célkitűzéseivel. Bethlen külpolitikai taktikázása nem utolsósorban épp Németországnak szólt, mely nem a hazai elképzeléseknek megfelelően fogadta a magyar közeledést. Ld. Romsics Ignác: Bethlen István külpolitikája 1921-1931. Századok 1990. 5-6. 609-611. 60 Lerchenfeld bécsi német követ jelentése a külügyminisztériumnak (1928. december 13.). PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415. 61 Feljegyzés a német külügyminisztérium számára (Berlin, 1929. január 4.). Uo.
