Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
1328 TÓTH IMRE sonlóan a tartományi ünnepnap kiválasztása3 is az össznémet azonosságtudat erősödését táplálta. Az osztrák-német kapcsolatokat mindazonáltal jelentősen zavarta bizonyos német politikai csoportok magatartása és viszonyulása Burgenland létrejöttéhez. A nyugat-magyarországi kérdés felmerülése idején német ultrareakciós körök szoros kapcsolatokat ápoltak magyarországi radikálisokkal. Budapesti osztrák diplomaták tudomása szerint a német jobboldal szélsőségesei annak idején élesen felléptek Burgenland osztrák bekebelezése ellen, amit politikai érvekkel támasztották alá. Úgy vélték, ismét a vörös veszedelem rémét ébresztené fel, ha a magyarországi ellenforradalmi rendszer helyzetét a nyugati megyék elcsatolásával gyengítenék. Álláspontjuk szerint teljes fegyverzettel kellett volna támogatni a békeszerződésekkel szembeni magyar ellenállást. Német nemzeti körök a nyugat-magyarországi felkelés idején tehát a magyar ügy szolgálatába álltak, sőt egykori német tisztek a nyugat-magyarországi felkelés idején a magyar oldalon részt is vettek az akcióban. A kontaktus Burgenland átadása után is megmaradt. Héjjas Iván, Gömbös Gyula és társaik 1922 tavaszán és nyarán is közvetlen érintkezésben voltak a Erich Ludendorff és Gustav von Kahr nevével fémjelzett csoportokkal, sőt e kapcsolatok következményeként találtak menedékre Magyarországon a jobboldali német különítményesek által eltávolított Matthias Erzberger centrumpárti német pénzügyminiszter gyilkosai is. Gyakori vendég volt ekkoriban Budapesten Max Bauer ezredes, valamint Reinhold Wulle Reichstag-képviselő (a Deutsche Tageblatt kiadója), Max Erwin von Scheubner-Richter és sokan mások. Hans Cnobloch budapesti osztrák követ 1922. augusztus 2-i jelentése szerint a német-magyar kapcsolatokat jól ismerő Bleyer Jakab is beszámolt a német nacionalisták magyarországi kötődéseiről. Cnobloch nem sokkal azelőtt Németország budapesti követénél, Franz Egon Fürstenberg-Stammheimnél vett részt egy beszélgetésen, melynek során Bleyer Gömböst, Wolff Károlyt, Pékár Gyulát, és az Ébredők néhány vezetőjét nevezte meg, mint akik élénk kapcsolatokat tartanak fenn erősen kompromittálódott német körökkel. Bleyer személyesen járt az előző évben Ludendorffnál, Georg Heimnél, a bajor Néppárt vezérénél, és Gustav Ritter von Kahrnál, akik — benyomása szerint — még akkor is ellenezték Burgenland Ausztriához csatolását. A hazai német nemzetiség vezetője megerősí- j tette, hogy a szálakat még szorosabbra fonta az említett Erzberger-ügy is, melynek főszereplői (Erzberger gyilkosai) a Héjjas különítményesek védelme alatt ] álltak Magyarországon.4 Az osztrák diplomácia 1923 elején berlini hírforrásokból j 3 A tartomány napjának kezdetben a trianoni szerződés jogerőre emelkedésének napját, július 26-át kívánták kijelölni, 1925-től azonban november 11-ét, Márton napját tették Burgenland ünnepévé. Szent Márton kultusza egyrészt a Szent István-nap korábbi tiszteletével szemben emeltetett magasra, másrészt azáltal, hogy ő volt azoknak a frank seregeknek a patrónusa, akik a 8. században birtokukba vették a későbbi Burgenland földjét. Vö: Roland Widder: Anfangsidentität als Aufbauimpuls. Zur politisch-parlamentarischen Aufbruchstimmung im Burgenland von 1922-1926. In: Burgenland 1921. Anfange, Ubergänge, Aufbau. Symposium im Rahmen der "Schlaininger Ge- schpräche" vom 24.-29. September 1991 auf Burg Schlaining. Hg. Von Rufolf Kropf. Eisenstadt, 1996. 132-133. 4 Österreichisches Staatsarchiv, Archiv der Republik, Neues Politisches Archiv (NPA), Karton (Kt.) 791, Liasse Ungarn II/3. Verbindung der reaktionären Kreise Ungarns mit denen des deutschen Reiches, 193/pol. 1922. NPA Kt. 791, 2634/7-VIII-1922.