Századok – 2004
Tanulmányok - Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920–1944 VI/1285
1300 KARSAI LÁSZLÓ A város neve Helyhatósági választójoggal rendelkezők száma az 1939. IV. tc. hatályba lépése előtt Ezek közül az 1939. IV tc. alapján feljegyzett zsidók száma Az 1939. IV tc. alapján helyhatósági választójogukat elvesztettek száma A képviselőtestület taglétszáma az 1939. IV tc. hatályba lépése előtt A képviselőtestület zsidó tagjainak száma és aránya az 1939. IV tc. hatályba léoése előtt Az 1939.IV tc. alapján képviselőtestületi tagságukat elvesztettek száma Nagykőrös 7 117 198 198 91 6 4 Nyíregyháza 11 613 1 187 127 112 28 25 Pápa 4 991 703 592 75 20 17 Pestszenterzsébet 11 177 282 249 ,138 39 32 Pestszentlőrinc 6 017 148 148 100 10 10 Rákospalota 10 794 475 475 96 26 22 Salgótarján 6 768 411 403 72 15 11 Sátoraljaújhely 3 615 681 681 74 15 14 Szekszárd 4 888 238 229 72 9 8 Szentendre 2 689 93 90 70 8 7 Szentes 8 083 294 252 96 11 11 Szolnok 8 436 667 607 125 30 23 Szombathely 10 840 900 614 117 24 19 Túrkeve 3 665 72 69 60 2 2 Újpest 13 092 2 577 2 577 120 70 45 Vác 5 664 810 810 70 6 5 Veszprém 4 798 333 254 60 9 8 Zalaegerszeg 4 432 493 319 60 16 15 Összesen 296 149 20 315 17 502 3 793 654 539 Részletesebb elemzést érdemelne, hogy az egyes megyei városokban miért nem volt zsidó megválasztott képviselőtestületi tag? Nem indultak a választáson? Nem választották meg őket? Elegendő volt „a" zsidók számára, ha a legtöbb adót fizető hitsorsosaik képviselik őket? Biztosan állítható, hogy a virilisek között országos vagy városi számarányukat messze meghaladó módon voltak zsidók, míg a megválasztott képviselőtestületi tagok között alig akadt zsidó. Cegléden már a zsidókat korlátozó jogszabályok előtt megpróbálták megoldani legalább a zsidó városi képviselők ügyét. Mint a helyettes polgármester, a száraz megfogalmazásból is érezhető büszkeséggel jelentette, városában: „Egy személy, vagy képviselőtestületi tagsága sem szűnt meg, mert a legtöbb ad. [ó] fizetők közé a zsidókat máielőző években sem vettük fel."5 2 Az a tény, hogy ehhez nem volt joguk, szemmel láthatóan nem zavarta a ceglédi városi vezetőket.5 3 Ε táblázat adatait is érdemes 52 MOL, Κ 150, 1941-IV-7-150.375. Cegléd polgármesterének 22.171. sz. jelentése a belügyminiszternek (1941. szeptember 9.). 53 A városi adatokat részletezve következő jelentésében a ceglédi polgármester megírta, hogy 11 798 városi képviselőtestületi tagválasztó közül 208 volt zsidó (tehát még a 2%-ot sem érte el a zsidók számaránya), viszont: „Nem volt zsidó választott már évekkel azelőtt sem, a viriliseket pedig fokozatosan kihagytuk, úgy hogy a törvény hatályba lépése idején már virilis képviselőtestületi tag sem volt." Uo. 23.100/1941. szeptember 19.
