Századok – 2004

Történeti irodalom - Kovacsics József: Baranya megyei népességtörténeti lexikon (Ism.: Szabó A. Ferenc) V/1281

TÖRTÉNETI IRODALOM 1281 Rózsa György és Brigitte Klosterberg művészettörténeti szempontú elemzése a rézbe, fára metszett portrék technikai és művészi kivitelét veszi górcső alá, a neves és kevéssé ismert metszők rövid felvillantásával, kiemelve többek közt Kupecky János, Mányoki Ádám munkásságát. A bevezető és a 4 rövid tanulmány után a kötet legfontosabb része következik, a gyűjtemény 181 magyar vonatkozású portréja, abc sorrendben közölve. A katalógus főbb adatai: a közölt személy életrajzi adatai, a rá vonatkozó irodalom, a képjellege, a metszőre vonatkozó adatok, méretek, feliratok, a képre vonatkozó irodalom, nyilvántartási szám, Bötticher jegyzetei. Az egyes tételeknél utalnak arra is, hogy az adott metszet párdarabja a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában megtalálható-e. Alfabetikus rendben Alaghy Menyhérttől Zrínyi Péterig, kronológia szerint Luxemburgi Zsigmondtói Liszt Ferencig húzódik a közölt képek sora. Megtalálható a kötetben többek között Comenius, Dudith András, Köleséri Sámuel, Moller Károly, Pilarik István, Zsámboki János, Schmidt Dániel, Sutor Valentin, Szegedi Kiss István, Voigt Kristóf és Weber János portéja. A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy Magyarországon kevéssé ismert ábrázolásokat is behozhat a köztudatba, hiszen a Bötticher-gyűjtemény magyar vonatkozású portréinak kicsi az átfedése a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokának hasonló anyagával. Bár a kötet gazdag anyaga igényesebb kiállítást is megérdemelt volna — mint például az Országos Széchényi Könyvtár Libri de libris sorozata — a képek minősége megfelelő. A kötetet hely- és névmutató, valamint irodalomjegyzék zárja. Érdeklődve várjuk a hallei Hungarika-kutatás további forráskiadványait. Csukouits Anita Kovacsics József BARANYA MEGYEI NÉPESSÉGTÖRTÉNETI LEXIKON Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2003. 750 old. * A lexikon megjelenésekor még nem tudhattuk, hogy a kiváló egyetemi tanár utolsó munká) ját vesszük kézbe. Ugyanis az ELTE professzor emeritusa (DSc.) 2003. december 26-án, 84 éves I korában elhunyt. Elsősorban statisztikusként volt ismert, de maradandót alkotott a történeti demográfia hazai művelőjeként is. Szerkesztője és szerzője volt a „Magyarország történeti demográfiája" c. gyűjtemény 1963. és 1997. évi köteteinek, a németül, franciául és angolul közreadott Történeti Demográfiai Közlemények 9 évfolyamának, valamint a Magyarország Statisztikai Helységnévtára megyei sorozat 18 megjelent kötetének. Recenziónk megjelentetésével rójuk le tiszteletünket 1 emlékének. 1 A kötet nem előzmény nélküli, ugyanis 2001-ben jelent meg a helységnévtár sorozat 18. köteteként a Baranya megyei gyűjtemény, a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási Főosztály kiadásában 387 oldalon. A történeti helységnévtárak a települések névalakjaira, közigazgatási hovatartozására, a népesség számára, a község területére vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazzák történeti távlatban. „ A helytörténeti lexikonok — mintegy átmenetet képezve az előbb említett műfajhoz képest — lexikális rövidséggel egy-egy nagyobb közigazgatási terület vagy kistérség helységeinek a múltját foglalják össze." (21. old.) A két kötet terjedelmi összehasonlításából is láthatjuk a különbséget, ugyanis mintegy kétszeresére nőtt a lexikon oldalszáma a helységnévtárhoz képest. Ennyivel alaposabb és bővebb anyagot tartalmaz a mostani kötet. A megye az ország azon határszéli közigazgatási egységei közé tartozik, amelyek jelentős részét elcsatolták a trianoni békeszerződés alapján. A déli terület, az ún. Drávaszög, másképpen „Baranyai háromszög"(Pándi /1995/: Köztes- Európa, 398. old.) Jugoszláviához került, napjainkban pedig Horvátország része. Ezért bármennyire is „történeti" az adattár, nem tartalmazza a leszakadt terület településeinek adatait, mert azok 1910 — az utolsó történelmi Magyarországon végrehajtott népszámlálás — óta nem állnak rendelkezésre. Még a megyének nevet adó Baranyavár község is a határon túlra került. A megye az Árpád korban a mostaninál jóval nagyobb területre terjedt ki, jelentős Dráván túli részeket foglalt magában. A Trianonban elcsatolt részeket a délszláv szakirodalom és köznyelv Baranyának nevezi, horvátul például Baranja névvel jelöli. Ez a terület a történelmi Baranya mintegy ötödrésze volt, az 5.106 négyzetkilométeres eredeti terű-