Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
TÁRSADALOMPOLITIKA. A BETHLEN-ÉRÁBAN 129 negatív jelleget a szociálpolitikának kell korrigálnia, a korrigálás pedig közösségi szinten valósulhat meg. A szociálpolitika eredményességéhez a következő eszközökre van szükség:2 0 1. honalapító, életterületet biztosító, megvédő, békét, biztonságot, s jövőt adó áldozat, erőfeszítés, munka. 2. a magántulajdon, s általában bizonyos vagyonjogok megvédése. 3. biztosítani kell minél nagyobb határok között a hatékonyabb munka jobb jutalmazását egyrészt a kizsákmányoló törekvésekkel szemben,másrészt pedig a nem dolgozni, illetőleg a munka eredményességét lerontani igyekvőkkel szemben. 4. a hatékony fajfenntartás és gondoskodás tárgyát kell, hogy alkossa minden, a maga nagy érdekeit megismerő társadalomra, nemzetre illetve államra nézve. Ez a szempont szorosan összefügg a nőkérdéssel. A nő fiziológiai és társadalmi hivatása a hatékony faj- és családfenntartás. A konzervatív szociálpolitikai nézetek a Bethlen-korszakban meglehetősen sokszínű képet mutattak. A kereszténység tradicionális értékei mellett, amelyet az újkori politikai fejlődésben XIII. Leó pápa a „Rerum Novarum"-ában emelt a politikai párttá szerveződés alapelemeivé, az olasz fasizmus gazdasági és szociálpolitikai eredményeinek tanulmányozása és a fajvédelem kategóriája is megtalálható. Liberális nézetek A kormányzati politika álláspontja mellett a Bethlen-korszakban néhány liberális elmélet is megjelent. Érdekes színfoltot jelentett Papp Dezső nek, a kereskedelemügyi minisztérium egykori államtitkárának felfogása. Papp a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal magyarországi levelezője volt, a budapesti Műegyetemen magántanárként oktatott szociálpolitikát. Számos esetben, így például az 1926-os értekezleten is meghallgatták véleményét, mivel a munkaügy magyar szakértőjeként tartották számon. Ennek ellenére a korszak mellőzött, reformer szellemű politikusai közé tartozott. A szociálpolitikáról alkotott felfogása sokkal közelebb állt a liberális nézetekhez, mint a konzervatívokéhoz. Papp számos kortársához hasonlóan az ipari társadalom osztálytagozódását és érdekkonfliktusait tartotta a szociálpolitikai gondolkodás mozgatórugójának, ám mégsem jutott el a kurzus hivatalos nézetének, a keresztény szociálpolitikának a támogatásához. Papp Dezső a szociálpolitikát csupán gyakorlati mivoltában ragadta meg, teoretikus vonatkozásait nem vizsgálta. A szociálpolitika nála a társadalmi béke eszköze volt. Ezt véleménye szerint a 20. században azért különösen fontos hangsúlyozni, mert a kapitalista termeléssel együtt járó munka-tőke ellentét a társadalmi béke legnagyobb akadálya. Ez az ellentét nagyon könnyen társadalmi forradalmakhoz vezethet, amely a fennálló rendet felforgatja: „A szociálpolitika a társadalmi osztályellentétek mérséklése, a munkásság megnyerése a társadalmi rend keretei között megvalósuló társadalmi fejlődésnek."2 1 A szoci-20 Bálás Károly. A szociálpolitika fő kérdései, uo. 204-208., ill. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Bp. 1986. 103-104. 21 Papp Dezső: Békeszerződés és munkaügy. Bp. 1920. VI.
