Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
12 LADÁNYI ANDOR években tartott kongresszusi szakosztályi előadásaiban hangsúlyozta: „meg kell tennünk mindent, hogy az állami egyetemeken is mi katholikusok műveltségünk, tudományunk és számarányunk szerint képviselve legyünk a tanári karokban; sőt meg kell követelnünk, hogy azon tárgyakból, melyeknek egész irányzatára befolyással van az előadó vallási meggyőződése [...] parallel katedrákat állítsanak, hogy ily módon a katholikus világnézet is képviselve legyen az egyetemen". A katolikus egyetem szervezésének ügye fokozatosan háttérbe szorult; 1911 márciusában ugyan felmerült, hogy amennyiben a harmadik egyetemet Pécsett állítanák fel, az katolikus egyetem legyen; ennek azonban nem sok realitása volt (már csak azért sem, mert a harmadik egyetemért versengő városok között Pécs meglehetősen esélytelennek számított). A katolikus egyetem létesítése helyett — mint arról az előzőekben már említés történt — az egyetemeken a katolikus pozíciók erősítése került előtérbe. Csernoch — akkor még kalocsai érsek — ezzel kapcsolatban a főrendiház 1912. június 17-i ülésén azt fejtegette, hogy „az egyházak és felekezetek nem önmaguktól állítanak egyetemeket, hanem csak akkor, mikor őket kényszerítik álláspontjuk védelmére. Méltóztassanak gondoskodni azok, akiknek az egyetemek vezetése a kezére van bízva, hogy olyan tanárokat kapjunk, akik nem ellenségei a keresztény világnézetnek, akkor a felekezetek nem fognak iparkodni külön egyetemeket felállítani."1 4 Említést érdemel még, hogy az egyház törekvéseinek megfelelően a hallgatók katolikus szellemű nevelését szolgálta a két budapesti Szent Imre Kollégium 1902-ben, ill. 1910-ben történt létrehozása is. Protestáns egyetem létesítésének terve A dualizmus korában nemcsak katolikus egyetem létesítésére voltak törekvések, hanem protestáns (ill. református) egyetem szervezésének terve is ismételten felvetődött. Ennek előzményei is visszanyúltak a 18. század hatvanas éveire, 1761-ben a bécsi udvarban terv született — elsősorban a nagyarányú peregrináció csökkentése érdekében — állami protestáns egyetem létrehozására; ezzel Mária Terézia is egyetértett, és a későbbiek során is többször felmerült e kérdés, a reformkorban azonban inkább protestáns főiskola felállítása került előtérbe.15 A dualizmus korában a protestáns (ill. református) egyetem létrehozásával kapcsolatos törekvések alapvetően a debreceni református kollégiumnak, pontosabban e kollégium főiskolai tanszakainak egyetemmé fejlesztését célozták. Ennek történeti alakulását Sz.Kun Béla munkáiban részletesen ismertette, és ezért elégséges a protestáns egyetem létesítésére irányuló több évtizedes erőfeszítések főbb állomásainak az áttekintése. 14 A magyar katholiczimus kilencszázados jubileuma alkalmából tartott Országos Katholikus Nagygyűlés Budapesten 1900. augusztus 17-19-én. Budapest, 1901. 71-78. 282.; A magyar katholikusok második országos katholikus nagygyűlése Budapesten 1901. november 4-7-én. Budapest, é.n. 180-189., 266-269.; Hanuy Ferenc: Katolikus egyetem Pécsett. Pécs, 1903.; Mihályfi Ákos: A katolikus egyetem kérdése hazánkban. Budapest, 1912.; Az 1910. évi FN I. к. 238.; Szögi: i.m. 11-14., 20-25. 15 Klein Gáspár-. Az állami protestáns egyetem eszméje a Habsburgok alatt а XVIII. és XIX. században. Theologiai Szemle 1930. 1-3. sz. 443-501.
