Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
1270 BARBARICS ZSUZSA ták igazi humanistaként emlegetni. II. Miksa (1564-1576) 1575-ben azzal a céllal hívja őt Strassburgból Bécsbe, hogy udvari könyvtárosként „gyűjtő-, szervező- és archiváló tevékenysége" révén egy olyan könyvtárat hozzon létre, amely a Habsburg uralkodóknak a respublica litterariához való tartozását reprezentálja.''1 így a Habsburg uralkodók tulajdonában levő kéziratos Neue Zeitungkollekciók nemcsak a bennük foglalt információk miatt bírnak jelentőséggel, hanem a császároknak ehhez a politikai határok felett álló virtuális közösséghez tartozását is kifejezik. Az uralkodók mellett — foglalkozásukat tekintve — Philipp Eduard és Oktavian Secundus személyében a kereskedők, Bullinger és Wiek révén protestáns egyházi vezetők, illetve reformátorok képviseltetik magukat a fogadók között. A politikai elitet még az osztrák főhercegek, a stájer rendek képviselői, valamint a királyi Magyarország nádorai reprezentálják. Nádasdy Tamás és a Thurzók esetében azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy ők nemcsak politikusok és hadvezérek, hanem kereskedők is voltak. A Fugger-testvérek és Nádasdy is hosszú időt töltött Itáliában, ahol is Rómában jártak egyetemre.8 0 Itt tettek szert arra az ismeretanyagra és kapcsolatrendszerre, amely egész későbbi pályájukat alapvetően meghatározta. Ugyanez elmondható a német egyetemeken tanult Heinrich Bullingerről és Hans Jakob Wickről is, akik szintén egyetemi éveik alatt szívták magukba a humanista szellemiséget.81 A Thurzók esetében ehhez még hozzájárulnak a családnak a Fuggerekhez fűződő sokrétű kapcsolatai.8 2 Vallási hovatartozásuk tekintetében a kollekciók tulajdonosai között a protestánsok vannak többségben. Közéjük tartozik Hans Jakob Wick, Heinrich Bullinger, Nádasdy Tamás, Thurzó György és Szaniszló, Hugo Blotius, valamint a stájer rendek. Ezzel szemben a Habsburg császárok, főhercegek, a Fuggerek, illetve Sebastian Tengnagel katolikusok voltak. Láttuk, hogy a protestáns stájer rendek és a Habsburg főhercegek egymás elleni harcában milyen fontos szerep jutott a kéziratos Zeitungoknak. A Svájcban is egyre inkább elő-79 Benz, St.: Die Wiener Hofbibliothek. 45. Emellett ő is azon személyek körébe tartozott, akiknek jelenléte és tevékenysége a császári udvarnál az egyre inkább előtérbe kerülő ellenreformációs törekvéseket volt hivatott ellensúlyozni. Blotius mellett ide tartozott a német származású Lazarus von Schwendi, II. Miksa egyik fo tanácsadója, az itáliai építész, Jacopo Strada, valamint Johannes Crato, a sziléziai származású orvos. Minderről bővebben lásd: Louthan, H.: The Quest for Compromise: Peacemarkers in Counter-Reformation Vienna. New York; Cambridge 1997. 80 Philipp Eduard Fuggert apja már 14 éves korában Padovába küldte tanulni, ahova később öccse, Oktavian Secundus is követte. Később a jezsuita Peter Canisius javaslatára a Fugger-fiúk a római Collegium Germanicumban tanultak tovább. Az egyetemi tanulmányok után a kereskedő szakma rejtelmeit Hans Georg Öttnél, a Fuggerek antwerpeni faktoránál sajátították el. Vö.: Fitzler, M. A. H.: Die Entstehung. 12-13.; Basti, Β.: Das Tagebuch. 44-60. Nádasdy Tamás először Grazban, majd pedig Bolognában és Rómában tanult. Vö.: Bessenyei, J.: Nádasdy Tamás a politikus és államférfi. In: Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés Sárvár, 1998. szeptember 10-11. Sárvár 1999. 10.; Horváth, M.: Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel a korára. Buda 1838. 10-11. 81 Wiek először Kappelben járt iskolába, ahol akkoriban Heinrich Bullinger is tanított. Később egyetemi tanulmányait Tübingenben és Marburgban végezte. Vö.: Senn, M.· Die Wickiana. 7-8.; Bullinger a kölni egyetemet látogatta, és ottani humanista tanárai, valamint a reformátorok és az egyházatyák írásainak tanulmányozása után fordult el a katolikus egyháztól. Blanke, F./ Leuschner, /.: Heinrich Bullinger. 15-17. 82 Wenzel, G.: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Budapest 1882.
